Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája

Nyakas Miklós A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája A hajdúság kialakulásának, történeti fejlődésének és társadalmi szerepének ma már igen nagy és kiterjedt irodalma van, s ez immár vonatkozik az egyes hajdúvárosok történetére is.

1 Annál feltűnőbb, hogy e szépszámú munka között nagyon kevés akad, amely kimondottan foglalkozna a feudális társadalomba beépülő szabad hajdúvárosok szervezetével, a Hajdúkerülettel. Nem tarthatjuk ugyanis tulajdonképpeni történeti munkáknak a Hajdúkerület által különböző időkben készített emlékiratokat, annak ellenére sem, hogy a kerületi problémakörrel ezek foglalkoznak leginkább.

2 Ezek — az egyébként nagy gonddal és jogászi érveléssel megszerkesztett munkák — a hajdúvárosok történeti eredetű jogait voltak hivatva megvédeni és elmélyíteni, s a felsőbb állami szervek számára készültek. Mint ilyenek ugyan becses történeti forrásanyagot is felhasználtak, de csak azért, hogy a hajdúkerületi vezetőréteg politikai, társadalmi és gazdasági érdekeit a kor közgondolkodásának megfelelő nyomós érvekkel támasszák alá. E problémakör — amely külön tanulmányt érdemelne — azért is rendkívül izgalmas — mert a legjelentősebb ilyen alkotások szoros összefüggésben állanak egymással. Az 1790-ben és 1792-ben szerkesztett, az Origó et Status, a Kováts Sámuel-féle, Sillye Gábor Szózata lényegében ugyanazt a célt tartotta szem előtt, s ezért ugyanazokat az érveket és ugyanazokat a dokumentumokat használta fel. E munkák gyakran szó szerint hívták segítségül a régebbi alkotásokat, hangsúlyozván mindenekelőtt a hajdúvárosok nagy áldozatvállalását, amelyet a haza és a király érdekében kifejtettek. E téren aztán szemrebbenés nélkül egy kalap alá vették a Lipót alatt rájuk kivetett terheket a Rákóczi szabadságharc alatt teljesítettekkel. Az utóbbi munka a Hajdúkerület 1 Béres András—Módy György: A Hajdúság történetének és néprajzának irodalma (Debrecen, 1956) Hajdúdorog története (Szerk. Komoróczy György, Gyula, 1971) Hajdúhadház múltja és jelene (Szerk. Komoróczy György, Gyula, 1972) Hajdúnánás története (Szerk. Rácz István, Hajdúnánás, 1973) Hajdúböszörmény története (Szerk. Szendrey István, Debrecen, 1973) Bár hajdújogát később elvesztette, mégis itt említendő: Polgár története (Szerk. Bencsik János, Polgár, 1974) E tanulmány írásakor volt nyomdában Hajdúszoboszló története Dankó Imre szerkesztésében. 2 Korabeli nyomtatásban is megjelentek a következők: Acta az 1790/1 esztendöbeli Magyar Ország Gyűlésének... (H.é.n.); Origó et Status... (H.é.n.); Kováts Sámuel összeállításában megjelent emlékirat, cím nélkül (Debrecen, 1843); Sillye Gábor: Szózat a Hajdúkerület ügyében (Pozsony, 1847) Újabban publikálva: Rácz István: A Hajdúkerület 1790. évi követi utasítása. Déri Múzeum Évkönyve 1969—70 (Szerk. Dankó Imre, Módy György és Orosz István közreműk.), Debrecen, 1971. 225—237.; Nyakas Miklós, A hajdúvárosok küldötteinek folyamodványa az országgyűléshez 1792-ben. Honismereti írások a Hajdúságból I. Hajdúsági Közlemények 4. (Szerk. Bencsik János és Nyakas Miklós). Hajdúböszörmény, 1974. 14—18. Nem a kerület utasítására készült ugyan, de hasonló jelleggel bír a hadházi instancia. Rácz István, Az országos nemesi jogok élesztése a hajdúvárosokban. Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Módy György és Orosz István közreműködésével szerk. Dankó Imre), Debrecen, 1972. 123—141. 31