Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

Szamosújvári Sándor: Keresztnévadási szokások Hajdúböszörményben az 1920-as években

telete, jelen esetben Szent György napja, illetve annak közelsége igen erős hatással volt a nevek választásánál. Itt tehát nem a kalendáriumban való érdekes név keresgetéséről —, hanem az egyház hatásáról, s a születésnap és a naptári névnapok kapcsolatáról van szó. Az esetben is együtt ünnepelték, s ünneplik a születés-, s a névnapot —, ha néhány nap választja el azokat. Bibliai nevek hatása A múlt évszázad közepétől figyelemmel lehet kísérni a bibliai hangzású nevek fokozatos kiszorulását. Ez a tény az egyház befolyásának csökkenésével, a mezőváros polgárosulásával szorosan kapcsolatba hozható. Természetesen e hatás nem szűnt meg teljesen, sőt ritka esetekben egyes családoknál újra jelentkezik. A már említett 79 éves Fekete Antal ugyan nem adott gyermekeinek bibliai hangzású nevet, de büszkén említette, hogy az egyik unokája a Sámuel nevet kapta. E szokatlan, régiesen hangzó névre —, a nagyapa szerint —, sokan tettek megjegyzést, amikor azt mondták : Miért csúfítják el ezzel a gyermeket. Ritka névadás A keresztnevek vizsgálatánál tapasztaljuk, hogy az irodalom, a történelem, a film, s a mindenkori divat milyen hatást gyakorol a névválasztásra. Almássy Márton 77 éves adatközlő egy ritka, szinte anekdotába illő esetet mondott el arra, hogy egy olvasmány, egy kiemelkedő személy milyen befolyásoló tényező lehet. Egy gazdálkodó ember szeretett olvasgatni, s a könyvtár legszorgalmasabb látogatója volt. Különösen kedvelte a történelmi tárgyú regényeket. Egy alkalommal Montecuccoli hadvezérről, s hadtudományi íróról nemcsak olvasott, hanem az olasz származású személy nagyon megnyerte a tetszését is. Amikor fia született, azzal a határozott kéréssel állt elő —, a kicsit tudálékos és nyakas ember —, hogy fia keresztneve Montecuccoli legyen. Csak hosszú magyarázat után sikerült őt meggyőzni arról, hogy ez egy családi, vezetéknév, s ez nem jegyezhető be keresztnévként. Az olvasmányból választott példakép nevéhez mereven ragaszkodó apa csak úgy volt hajlandó elállni a tervétől, hogy ha helyette a hadvezér keresztnevét, a „Rajmondó"-t bevezetik. Ez csak félmegoldás volt számára, s nem elégítette ki, mert szerinte e név nem mond olyan sokat, mint az ő „hősének" vezetékneve. így kapta, s viselte egy életen át Hajdúböszörményben egy személy a teljesen idegenszerűen ható Rajmundó nevet, csak azért, mert az apára oly nagy hatással volt az olvasmánya. A különleges nevek adásánál hallottam egy esetet, amikor a nagyapa nem tudta megjegyezni két unokájának a nevét, s ezért a Brigitta és Florentina nevet felírta egy kis papírra, amit az órazsebben hordott. A névdivat A különleges nevek keresése és felvétele a századforduló táján kezd fellendülni, s folyamatosan tart napjainkig. A már említett hatásokra, a divatos nevek felvételét az iparos és a kereskedő, réteg kezdeményezi, de ez kihat az értelmiségre, s érinti a gazdálkodókat is. Simon György esperes tapasztalata az, hogy egyes szülők tudatosan keresik a ritka, s a különleges neveket, s függetlenül annak idegenszerűségétől, s jelentésétől, újabban ezeket adják szívesebben gyermekeiknek. Néhány ritka, — Hajdúböszörményben korábban elő nem forduló —, nevet megemlítünk a szülők foglalkozásának feltüntetésével: 278'