Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

Szamosújvári Sándor: Keresztnévadási szokások Hajdúböszörményben az 1920-as években

Szamosújvári Sándor Keresztnévadási szokások Hajdúböszörményben az 1920-as években Az utónévadás szokásának és gyakorlatának vizsgálata az elmúlt egy-, másfél évtizedben előtérbe került mind a nyelvtudományban, mind a néprajztudományban. Különösen nagy intenzitással foglalkoznak a nyelvész szakemberek a névadás legkülönbözőbb ágaival mint pl. a családnevekkel, utónevekkel, ragadványnevekkel, gúnynevekkel becenevekkel, a névadás történeti kialakulásával, a nevek etimológiai problémájával stb. Voltaképpen a nyelvészet terén elért eredmények inspirálták a néprajztudomány kutatóit a névadásban rejlő néprajzi tanulságok vizsgálatára. , Mind a családnevek, mind az utónevek hasznos tanulságul szolgálnak egy kisebb, vagy nagyobb közösség társadalmi életének vizsgálatára vonatkozóan. Megfigyeléseket tehetünk többek között az endogámiára, az exogámiára, egy-egy korszak ízlésére és névdivatjára stb. vonatkozóan. A névkutatás nyomán leszűrhető eredmények a népi közösség kultúráját finom részletekkel világíthatják meg. A névkutatásnak jelentős irodalma van. Ennek összefoglalása itt nem lehet célunk. Néhány néprajzkutatás szempontjából is fontos munkára mégis utalást kell tennünk.

1 Szeretnénk a témánkkal kapcsolatban felhívni a figyelmet Szilágyi Miklós vizsgálatára, aki szintén egy nagy alföldi település : Mezőberény névadási gyakorlatát tanulmányozta, s fontos megállapításokat tett a lakosság társadalmi, közösségi életére vonatkozóan.

2 A „Magyar Nyelv" és a „Magyar Nyelvőr" is számos tanulmányt és cikket közöl. Az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége „Magyar Személynévi Adattár" címmel kiadványsorozatot jelentet meg.

3 Jelen tanulmányomban egy nagy alföldi város névadásával foglalkozom. A tanulmány egy nagyobb terjedelmet felölelő kutatás része. 1 Fontos idevonatkozó munkákként említhetjük meg a következőket, ahol lásd részletesebben az irodalmat: a) Kálmán Béla: A nevek világa Bp. 1973.; b) Ördög Ferenc: Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén Bp. 1973. 2 Szilágyi Miklós : Mezőberény története II. kötet VIII. fejezet, Névadási szokások: a kisközösségek zártsága 215—221. Mezőberény 1973. 3 G. Dombai Márta: Seregélyes keresztnevei Bp. 1974.; A. Fodor Ágnes: Cigánd mai család- és ragadványnevei Bp. 1975.; Hajdú Mihály: A volt bukovinai Istensegíts és Fogadjisten keresztnevei (1785—1940); Németh Marietta: Vác környékének (Vácduka, Váchortyán, Kisnémedi és Püspökszilágy) mai becézőnevei Bp. 1975.; B. Gábor Zsuzsa: Visk lakosainak történeti és mai családnevei Bp. 1975.; Drótos András: Sajópetri mai ragadványnevei Bp. 1975.; Hajdú Mihály: A volt bukovinai Hadikfalva keresztnevei (1790—1940.) Bp. 1975.; Mizser Lajos: Cserépfalu keresztnevei (1713—1974) Bp. 1976.; Blanyár Valéria: Nagykálló mai ragadványnevei Bp. 1976.; Németh Marietta: Vác környékének (Vácduka, Váchartyán, Kisnémedi és Püspökszilágy) mai keresztnevei Bp. 1976.; Csapó Irma: Galambok mai becenevei Bp. 1976.; Hajdú Mihály: A volt bukovinai Józseffalva keresztnevei (1836—1940.) Bp. 1977.; Gedai Borbála: Gyerekek kereszt- és becenevei Köbölkúton Bp. 1977.; Molnár Mária: Magyarlak mai ragadványnevei Bp. 1977. 265'