Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Sz. Kürti Katalin: Maghy Zoltán pályakezdése
Kálmán 3 és Veress Géza 4 társaságában festett a szabadban. Pályaválasztására döntő hatással volt korán elhunyt nagybátyjának, Magi Eleknek 5 festői hagyatéka. Nagyszülei padlásán találta meg vázlatfüzeteit, vásznait, festőeszközeit. Elhatározta, hogy ő is festő lesz, és szülei — talán azért is, hogy elkerüljék a jogásznak kényszerített Magi Elek szomorú sorsát, a művészpálya iránti örökös sóvárgását — engedték ilyen irányú ambíciói kibontakozását. Maghy festett, rajzolt, mintázott, első sikerét egy plakettjével érte el. 6 1920-ban ismerkedett meg Káplár Miklóssal, 7 akitől útmutatást kapott főiskolai tanulmányaira vonatkozóan. 1921 nyarán Káplár irányítása mellett készült a felvételire : annak Kálvineum-beli műtermében készített életnagyságú szénrajz stúdiumokat, az iskola tanulóiról. A műtermi stúdiumokat szabadban festés egészítette ki: Káplárral, Kamplerrel, Veress Gézával bejárták a környező szántóföldeket, erdőket. Kapcsolatuk megmaradt Maghy főiskolai tanulmányai idején is. Kampier ugyancsak Budapesten tanult a Haris-közi magániskolában, Káplár pedig néha heteket töltött a fővárosban. Együtt laktak, látogatták a múzeumokat, Medgyessy Ferenc Százados úti műtermébe is Káplár vitte el. 8 1921—1925 között Glatz Oszkár osztályában tanult a Főiskolán. Művészettörténet tanára Lyka Károly, szobrásztanára Stróbl Alajos volt (annak halála után Sidló Ferenc és Bory Jenő). Az idős szobrászművész nagy hatással volt Maghyra, irányítása mellett szép Donatello másolatot mintázott. 9 19243 Kampier Kálmán (1902—1945) családja szűkös anyagi helyzete miatt nem tanulhatott a Képzőművészeti Főiskolán. Budapesten, a Haris-közi képzőművészeti iskolát látogatta. Ott gyakran találkozott Maghyval, itthon tovább mélyült barátságuk, közös kiállítást rendeztek a Déri Múzeumban. Berlinben, Alexander Bernáth segítségével tanult, dolgozott. Munkaszolgálatosnak hívták be 1943-ban, 1945-ben, nyugatról visszatértében megbetegedett, vtfőszlísíleg Sopronban halt meg 1945 nyarán. Maghy emlékiállítás rendezésével és cikkel emlékezett meg művészetéről, 1965-ben. írása: Hajdú-Bihari Napló, 1965. január 8., valamint: „Emlékeim Kampier Kálmánról" c. kézirat. 4 Veress Géza (1889—1970) Munkácsy-díjas festőművész, Hajdúböszörmény szülötte. Képzőművészeti Főiskolán Csók István volt a mestere. Közel-keleti tanulmányutat tett, akvarell- és olajkép sorozatban örökítette meg élményeit. Itthon a Tisza-vidék és megyénk tájait festette. Naturalista művei között tájképei a maradandóbbak. Maghy Zoltán kéziratos cikkében foglalta össze emlékeit Veress Gézáról. Cikk: dr. Tóth Ervin (Hajdú-Bihari Napló, 1969. július 12.). 5 Magi Elek (1877—1909) Maghy nagybátyja, szolgabíró. 1890 körül olajfestményeket, ceruza-, szénrajzokat készített. Amatőr művész volt. Maghy Zoltán „Művészélet Hajdúböszörményben" c. kéziratában, valamint életrajzában emlékezik meg róla. 6 Az „Érdekes Újság" 1921-ben közli Tisza István érmét. 7 Káplár Miklóssal való barátságát „Emlékeim Káplár Miklósról" c. 1935-ös kéziratos tanulmányában foglalja össze. Megismerkedésüket így írja le: „egy meleg nyári napfényes délután, 1919ben szembejött velem az utcán a böszörményi Városháza előtt egy semmiképpen sem böszörményiekhez vágó s külsejű úr, kinek a megjelenése is elütő volt valahogy a városombeliektől, valami különös idegenszerűség vette körül alakját, megjelenését : lassú járású mozdulatait, sötét, mély nézésű szemeit látva, melyekkel kutatóan nézett, oly egyéniség benyomását tette rám, mint akit ugyancsak megtanított az élet már. Megfontolt embernek, világlátott, tapasztalt egyéneknek a benyomását tette rám, de aki melegszívű, nyílt lelkű... ezt elárulták a nagy szemek. Magasabb szemszögből nézi a várost, emelkedett szellemű s finomabb érzésű, mint a többi ember. Valami titokzatos előkelőség, világvárosias megjelenés áradt felém, ahogy szembe találkoztunk, fején girardi szalma kalapjában és sötétkék ruházatában... nem sok időre rá, egy napfényes délelőtt az utcán... egy háromlábú állvány előtt állva egy képet festett. Világos, ragyogóan élénk színekkel és erőteljes, plasztikus formákkal volt a képen megfestve Kis Gáborék háza (Kossuth tér, mostan Kálvin tér 3. sz.) a barna színű ház előtt három-négy gömbakác, napfényben üde, ragyogóan zöld lombozattal, egyszerűen, meleg színekkel... 8 Maghy így ír Medgyessyről „Önéletrajz"-ában: „Medgyessy Mestert többször meglátogattam műtermében. Egyszer megmutatta orvostan 238'
