Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Bárdi Ida: Szárazmalmok Hajdúböszörményben
Beszélgetéssel, tereferével jobban telt az idő. Hajó volt a hangulat, nem egyszer előfordult, hogy elszalasztottak valakit borért. Persze akadt tűzeset is. Ha nem vigyáztak, a száraz faszerkezet gyorsan lángrakapott. Voltak olyan malmok, ahol nem engedte a molnár, hogy a malomsátor alatt tüzet gyújtsanak, csak azon kívül. Valószínűleg korábbi időkben is sok kár származhatott a tűz miatt, mert 1790-ben úgy határoz a tanács, hogy „Malmokban tüzelni s a kerengőben pipálni tilos". 2 0 Ennek ellenére a tüzelő a legtöbb malomban megmaradt. Hiszen nemcsak az őrletők várakoztak itt! Az utcabeli férfiaknak is szórakozóhelyül szolgált. Odajártak tanyázni. Ők is bekapcsolódtak a beszélgetésbe; hol tréfálkoztak,, hol politizáltak. Valószínűleg innen ered a „malomalatti politika" szólás is. Jelenti a falu „bölcseinek a hazát megmentő" eszmecseréjét. 2 1 A malmokba csak férfiak és kamasz fiúk jártak, nők nem mentek oda. Az öregek gyakran az e^ész napot ott töltötték pipázgatva. Közöttük leginkább a háborúról folyt a szó. így azután a malom nemcsak kenyérnek, kalácsnakvalóval látta el a falut, hanem hírrel, napi helyi és országos eseménnyel, amikről az odagyülekezők egymástól szereztek tudomást. * A századforduló után Hajdúböszörményben gyorsan csökkent a szárazmalmok száma. 1910-ben még 34 malom volt. 2 2 A háború után viszont, ma élő emberek szerint, már alig volt néhány. Egy, a legtovább működő szárazmalmok közül a régi II. Rákóczi György, ma Salgótarján utca 13. szám alatt állt. Ezt örökítette meg Maghy Zoltán böszörményi festőművész. (A kép ma a városi múzeumban látható.) Ezt a malmot egy Fekete János nevű nagygazda építtette a múlt században. Tőle a fia örökölte, de később el kellett adnia. Akkor egy kereskedő vette meg, s annak a tulajdonában működött az 1920-as évekig. Végül az 1930-as évek elején bizonyos Kerékgyártó Kálmán vette meg lebontásra. Pongrácz Pál közlése szerint, az 1950-es évek közepéig még három szárazmalom állt Hajdúböszörményben. 2 3 Az 1930-as évekre a gőzmalmok Hajdúböszörményben is teret hódítottak.. Eleinte azonban a gőzmalomba csak az ment, aki finom lisztet akart. Az első gőzmalmokkal több gondja volt az őröltetőknek. Maguknak kellett fát szállítani a tüzeléshez, aszerint, hogy ki mennyit őrletett. A gépek korszerűsödésével azonban a gőzmalmok teljesítménye nőtt, s fokozatosan háttérbe szorították a szárazmalmokat. Napjainkban az egykori hajdúböszörményi szárazmalmokat már csak az okleveles adatok, néhány fénykép, festmény, s az idősebb emberek emlékezete nyomán mutathattuk be. ^Tanulmányom Hajdúböszörmény néprajzi kutatásának keretében készült. Eddig megjelent tanulmányok: Örsi Juli~anna: A családi élet jellemzői Hajdúböszörményben a századfordulón. Honismereti írások a Hajdúságból, II. 1976. 43-50.; Széman Zsuzsa: Legény-és leányélet a házasság előtt Hajdúböszörményben. Honismereti írások a Hajdúságból, II. 51-66*; Szamosújvári Sándor: Keresztnévadási szokások Hajdúböszörményben az 1920-as években. L. jelen kötetben. A kutatásokat Ujváry Zoltán irányította. 20 Györffy, 1927. 30. 21 Meggyes, 1960. 227.; A malombeli élettel kapcsolatban lásd még: Madarassy, 1930. 145.; Zoltai„ 1935. 71.; Nagy Czirok, 1959. 59. 22 Györffy, 1927. melléklet. 23 Pongrácz, 1957. melléklet. 210 i
