Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

Bárdi Ida: Szárazmalmok Hajdúböszörményben

valaki a Molnár jelen nem létében a vámot igazán ki nem adná és azon rajtakapatna, azonnal' minden ahhoz a Malomban található életje és lisztje hozattasson fel a Város Házához és contrabandaltasson. Melly contra bandáit életnek fele a megkárosított malmos gazdájé legyen, fele pedig a felvigyázásért a bejelentést tevő Molnárnak adattasson de ezen kívül az eféle tsalárdkodásban utoléretett Gazda a mint egyéberánt vagyonra talán betsülletesebb gazda embernek vagy szegényebb sorsúnak fog ítéltetni, vagy 12 forintra, vagy 24 páltzára büntettessen az utolsóbb rendbeli büntetés alá vettetvén a tseléd is ha a vámot ki nem adja. Hogy pedig a Molnárok is szoros kötelességeknek tartsák ezen rájok bízatott felvigyázást, azon esetben ha rájok világosodna, hogy valakinek kedvezvén ezen kedvelés ellen elkövetendő vétkét be nem jelentenék vagy ebeli kötelességekben nem járnának el, ők is 24 páltza büntetést szenvedjenek. És ezen határozás a Templomok kerítésein meghirdettetvén a Molnároknak is adattasson tudtokra."

1

0 A határozatot azonban valószínűleg nem tartották be, mert a molnárok megregulázására 1820-ban újabb rendeletet adtak ki. Ebben már elsősorban a molnárok visszaéléseit igyekeztek megakadályozni : ,,a) Az l

s

ô szám alatt parantsoltatik : hogy a Molnárok és Őrlők mindenkor tartózzák az őröletőknek annyi lisztet adni, amennyi volt az élet az őröletben. b) A 2

k szám alatt rendeltetik: hogy vámul az örletnivaló élet 1/16 része vagyis minden vékából két ittze adatasson. c) A 3

k szám alatt meghagyatik a Molnároknak, hogy a malombeli jövedelem egy ötöd részével megelégedjenek. A 4

k szám alatt meghatároztatik, hogy egy Molnárnak 3 malomnál többet gondviselése alatt tartani nem szabad, hanem ha molnárlegényei vágynák, minden molnár legényire még. két-két Malmot vehet gondviselése alá. e) Az 5

k szám alatt tiltatik a Molnárok a kővágás után járni szokott lisztet a magok hasznára fordítani tartozván azt mindenkor az árpás hordóba tölteni. f) A 6

k szám alatt rendeltetik, hogy a Molnárok Hit alatt szolgállyanak s a szerént szolgálattyok hűségesen lejéndő fojtatására a Magistratusok által forma szerint fel eskessenek."

1

1 Arról is határozat született, hogy akik a rendelet ellenére cselekednek, ha molnárról van szó, a molnárságból kitiltsák, a malmok tulajdonosainak pedig 12 forint büntetést kell fizetni.

1

2 Az 1840-es évekre a malmok száma tovább emelkedett. 1842-ben már 51 malom volt Hajdúböszörményben.

1

3 Ebben az időben a hajdúböszörményi molnárok már céhet alkottak. 1846-tól vannak adatok a Molnár és Ács-Céhről. Az 1846-ban kiadott bizonyságlevélben bizonyos Németi Antalt vették fel a tagok sorába. 1855-ből, 1856-ból, 1860-ból és 1865-ből szintén a molnárok céhszervezetére találunk adatokat. Ezek az okmányok arról számolnak be, hogy molnár inasokat szabadítanak fel és legénnyé nyilvánítják őket. Utalást találunk a céh vezetőségére is. A céh vezetői voltak : az öreg Céh Mester, a kisebb Céh Mester és az Atya Mester. A döntésekben részt vettek a székülő mesterek is. A neveket vizsgálva kitűnik, hogy az inasok többnyire a céhben vezető szerepet betöltő mestereknél szolgálták le inaséveiket. Egy 1867-ből származó adatból megtudhatjuk, hogyan válhatott a legény mesterré. A remekkészítés mint feltétel, ebben a céhben is szerepelt. 10 DÁL. V. A. l/a/17. 11 DÁL. V. A. l/a/24. 164. 12 Uo.; A vámszedésről adatok találhatók még: Zoltai, 1935. 72.; Pongrácz, 1957. 24.; Nagy Czirok, 1959. 25. 13 H VT. 12. 207'