Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

Nyakas Miklós: A Hajdúsági Múzeum helytörténeti gyűjteménye I. Pecsétnyomók és fémbélyegzők

Nyakas Miklós A Hajdúsági Múzeum helytörténeti gyűjteménye i. Pecsétnyomók és fémbélyegzők A címben jelzett ismertetésünk részét képezi egy több egységből álló leírásnak, amelynek célja áttekinteni a Hajdúsági Múzeum teljes helytörténeti gyűjteményét. Az ismertetést azért volt célszerű a pecsétnyomókkal kezdenünk, mert zárt jellegük folytán önként kínálkoztak a feldolgozásra, s azért is, mert úgy érezzük, hogy a történeti kutatás talán ezt a típust tudja leginkább hasznosítani. Nem árt röviden utalnunk a múzeum, illetve a helytörténeti gyűjtemény keletkezésére sem, mert az a múzeum jellegét, s ezen keresztül a helytörténeti gyűjtemény összetételét is segít megérteni. Múzeumunk alapját 1924-ben vetette meg H. Fekete Péter polgári leányiskolái igazgató, akinek elsődleges célja volt a város történeti és néprajzi emlékeinek a megmentése, begyűjtése. Bár a múzeumi gondolatnak korábban is voltak a városban szószólói, a tulajdonképpeni gyűjtőakció mégis az ő nevéhez fűződik. A csekély anyagi lehetőségekkel induló gyűjtőmunka jórészt az önkéntes adományokra alapított, ami a tárgyi anyag jellegén és összetételén általában is érezhető.

1 A múzeum addigi anyagát 1952-ben és 1953ban újra leltározták, sajnos azonban a régi nyilvántartások elvesztek, s így csak esetenként tudjuk a tárgyak pontos származási helyét, az ajándékozó nevét megállapítani. E tény a helytörténeti tárgyak forrásértékét, dokumentációs erejét észrevehetően csökkenti. A város közigazgatásának az átszervezése, a tanácsrendszer létrehozása, illetve a megyei levéltár létesítése a múzeum anyagát —- akaratlanul is — sok értékes tárggyal gyarapította. Különösen áll ez a pecsétnyomókra, amelyekkel nem tudtak mit kezdeni, s a dolog természetéből adódóan átadták a múzeumnak. A későbbiek folyamán ez a gyűjteménytípus véletlenül, esetlegesen gyarapodott, mint ahogyan nem is gyarapodhatott volna másként. Megemlítendő itt, hogy az 1970-es évek első felében néhány nagyfontosságú pecsétnyomót sikerült begyűjtenünk, mint Polgár hajdúváros pecsétnyomóját 1697-ből, Téglásét 1706-ból, Balmazújvárosét 1690-ből. Ezek után tekintsük át a Hajdúsági Múzeum e jellegű gyűjteményének a típusait. A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI VÁROSI KÖZIGAZGATÁS PECSÉTNYOMÓI 1. Hajdúböszörmény város pecsétnyomói A város első hivatalos pecsétnyomója (vagy nyomói) nem maradtak ránk vagy legalábbis lappanganak. Levéltári iratokban levő lenyomatokról azonban ismertek, ezekkel azonban most nem áll módunkban foglalkozni. A Hajdúsági Múzeumban őrzött legrégibb 1 A múzeum történetére vonatkozóan lásd: H. Fekete Péter: A Hajdúsági Múzeum megalapítása. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1957 (Debrecen, 1958.) 195—200. Uaz különnyomatban is. Bencsik János: A múzeumi gondolat története Hajdúböszörményben és a fél évszázados Hajdúsági Múzeum. Múzeumi Kurír, 1972. okt. (9. sz.) 17—21. 173'