Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Nagy Sándor: A tiszacsegei Nagymajor
tás szokott idejében a fatörzsek és derekak épségben tartásával kivágathatott. A birtokot illető halászati jogot kizárólag a bérlő gyakorolhatta, viszont a vadászati jogot a báró teljes egészében magának tartotta fenn s evégett a nagymajori kastély második emeletén két vagy három szoba kizárólag az ő rendelkezésére állt. A bérlő az alkalmazandó tanítónak tartozott „évenként 320 forint készpénzt s a következő természetbeni deputatumokat kiszolgáltatni, úgymint 10 hektoliter búzát, 14 hektoliter rozsot, 4 hektoliter árpát, 2 hektoliter tengerit, 1 hektoliter főzeléket, továbbá 5 öl tűzifát, szabad kemencebeli fűtést, 2 katasztrális tengeri földet, 1 vékás krumpliföldet, 4 darab szarvasmarhára való tartást s 2 darab sertés nyári tartását szaporulatával együtt." Természetesen a bérlő kötelessége volt a termőképesség fenntartása érdekében a földek megfelelő trágyáztatása. Évenként a rét földeken kívül a többi szántóföldből 150 holdat fekete, 150 holdat pedig zöld ugarul kellett hagynia, s ha ennek a kötelezettségének nem tenne eleget s évenként a meghatározott területet ugarul nem hagyná meg, a szerződésellenesen használt terület minden holdja után 25 osztrák értékű forint büntetés terhelte. Tartozott a bérlő „a határokra, mesgyékre, erdőkre, hidakra s egyéb építményekre, szóval a birtoknak teljes épségben leendő tartására szigorúan felügyelni s az ezekben előállható változásokat, a mulasztásokból eredhető károkérti felelősség súlya alatt, azonnal jelenteni" a bárónak. Részletesen szabályozta a szerződés, hogy a bérleti idő lejártával milyen • kötelezettségek hárulnak a bérlőre: „Tartozik a haszonbéri idő lejárta, vagyis 1906 április 24-én 1200 négyszögöllel számított 100 hold búza, 100 hold gabona, 100 hold őszi repce, 100 hold tavaszi árpavetést visszaadni éspedig a búza és gabona vetést, ha tarlóba jön két, ha csutka földbe, egyszeri szántásban, a repcét két szántásban, az árpát egy szántásban. Miután bérlő 500 hold tarló földet vesz át, tartozik a bérlet kiteltével ugyanilyen terjedelmű tarló, vagy pedig kukorica csutka földet visszabocsátani éspedig ha tarló földet ad át, az utolsó év augusztus 20-ik napjáig, a kukorica csutka földet pedig kukorica törés után legkésőbb az utolsó év szeptember hó végéig. Tartozik továbbá a fenti 500 holdnak s az ugyancsak a bérlet utolsó évében átadandó ugar földnek kellő időbeni rendszeres munkáltatásához szükséges marhának és pedig az utolsó évi június 30. napjától kezdve helyet (istállót) adni a szükséges takarmány előállítása végett az én, esetleg új bérlőm kívánságához képest 15 forintjával számítva, 15-től 20 hold jó minőségű rétet használatul átengedni, s egyszersmind a széna kaszáláshoz részesül befogadni." A szerződő felek abban is megállapodtak, hogy amennyiben a bérlő a szerződéstől akár a bérlet megkezdése előtt, akár utána bármikor visszalépne, az ebből származó károkon felül 5000 osztrák értékű forint kötbért fizet a bárónak. Ha viszont a 15 éves bérleti idő alatt a báró vagy utódai a birtokot szabad kézből eladnák s az új tulajdonos a bérlőt a még hátralevő bérleti évekre nem tartaná meg és a bérlet elhagyására kötelezné, a bérlő minden egyes hátralevő bérleti év után 10000 osztrák értékű forint kártérítést követelhet, ennek összege azonban az évek számára tekintet nélkül az 50000 forintot nem haladhatja meg. Rosinger Lajos a haszonbérleti szerződéstől sem a bérleti idő megkezdése előtt, sem később nem lépett vissza. Az előző haszonbérlő a vele kötött szerződés értelmében 350 magyar hold ugar földet és 500 hold tarlót volt köteles a szerződés lejártakor visszaadni. Mivel Klein Ignácz bérlő — mint már említettük — meghalt, 1890. június 25-én örököseinek megbízottja Nyilatkozatban közölte a báróval, hogy e kötelezett158'
