Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

Nagy Sándor: A tiszacsegei Nagymajor

6. A még lábán volt köles és zabbeli gázlása, a még csépeletlen árpát, szalmát, különösen takarmány tekintetéből felvéve 5000, mázsáját 12 pftra véve 1000 pengő ft, 7. A szénabeli kárt ú.m. a. A majori kertben volt még tavalyi juhnak való jó féle gyep széna 60.— b. Szarvasmarhának való 37.— c. Az úgynevezett bersenyesi rétségen 97.— d. A Peres oldalon 4.— e. Kun földön a legzamantosabb juhnak való széna 90.— f Godoja kertben 54.— g. Az erdőn 39.— h. Fenekekben 16.— öszvesen 397 béres szekérrel, minden szekér szénát 30 mázsájával véve esik 11 910 mázsa, mázsáját 1 pft. 30 xr. véve, esik érte 17 865 pengő ft.. 8. 1800 itze pálinka xral itzéjét 900 pengő ft. 9. 1100 itze bor 6 xral itzéjét 110 pengő ft. 10. 30 darab sertés 20 pftal véve 600 pengő ft. 11. 46 darab juh 6 pftal 276 pengő ft. 12. 4 kotsiba való lovak 300 pftal 1 200 pengő ft. 13. 250 öl tűzifa 4 pftal 1 000 pengő ft. 14. 7 mázsa gomoja mázsáját 12 pftjával 84 pengő ft. Az összes károk értéke 34 091 pft."

4 1850. szeptember 10-én a községi tanács Becs levelei állított ki a nagymajori birtok 1850. évi anya széna terméséről, s felsorolta a termőhelyeket is. „ 1. A Bersenyes uthát és Morotva közti réten 321 boglya 2. A Godolya kertben 3. A Peres oldalon 4. Tóth házon, laposokon és parlagon 5. A Farkas telken 6. Az erdőn és erdő alatt 7. A Völgyes alatt és gát mellett 71 boglya 128 boglya 101 boglya 62 boglya 39 boglya 43 boglya 765 boglya 8 025 mázsa 2 130 mázsa 3 200 mázsa 2 970 mázsa 1 860 mázsa 1 170 mázsa 1 075 mázsa 20 430 mázsa.' A kiküldöttek megállapították, hogy az 1849. évi termés ennél sokkal több volt, „mert az oly bő és dús volt nem csak szénára, de mindenféle terményekre nézve, mint amilyen sok évek leforgása alatt is igen ritkán szokott lenni... s nem csak az egész 1849 évi anya széna termést, hanem még a Majori kertben 1847 és 1848 évekről felkaszált két darab kazal mintegy 60 szekérre s mintegy 1800 mázsára menő szénáját is a Császári Orosz segédhadsereg... elvitte."

5 Ezek a becslések nemcsak azért figyelemre méltók, mert adatokat nyújtanak a nagymajori gazdaság termelésére és arra, hogy milyen elnevezésű részek tartoztak ide, hanem azért is, mert ezekből tudjuk, hogy ekkor ez a birtokrész már haszonbérbe volt adva. A csegei elöljáróságot ugyanis „Sipeki Bálás László. .. mint... a nagymajori birtoknak haszonbérlője" kérte fel az okozott károk, illetve a szénatermés mennyiségének megállapítására. A szénatermésről kiállí4 Hajdú-Bihar megyei Levéltár. (A továbbiakban: HBL.) Protocollum possesionis Csege 1761—1868. V. 674/a. 325—326. 5 Uo. 175—176. 153'