Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Bencsik János: Csege szabadmenetelű jobbágyfalu társadalomrajza a XVIII—XIX. század fordulóján
költözött a faluba. Mind a térkép adataiból (amelyben hat puszta telek szerepel), mind a most bemutatott névjegyzékből nyilvánvaló, hogy a belsőtelkek között állandóan vannak puszták, amelyet bizonyára az arra igényt tartó birtokba is vehetett. így vehette birtokba a névjegyzék C) pusztáját Nemes Simon István az 1780-as évek végén. Arról már szólottam, hogy a térképen 213 portát, összesen 221 személynevet találni. Az összeállított névjegyzékemben pedig 243 családfő szerepel, az eltérés oka az, hogy külön szerepelnek az új fundusra települők, ezek száma 9, tovább 13 zsellér állapotú személyt (egy közülük nemes!) is besorolnak a fölmérők. Csege földesurai 1787-ben a 23 000 kh-as határon és a 229 urbáriális viszonyban levő háztartáson, gazdasági egységen osztozkodtak. A jobbágytelken levő családok Összesen fél 1 Negyed Zsellér Összesen telkes Zsellér 229 32+1 54 143 fő 100% 14,4% 23,5% 62,1 %a A jobbágy telkek száma az 1773-as urbáriumban rögzített 21-gyei szemben 30-ra emelkedett. Maga az osztályos okirat is úgy rendelkezik, hogy „A mennyiben lehet, a' faluhoz leg közelebb ki kell szakasztani a' Taxások számára, egy darab Szántó földet, az fog el szakasztódni ismét három Nyomásokra olly formán, hogy mind egyikből harmincz Urbáriális sessio kitellyen." 7 6 A táblázathoz magyarázatként hozzá kell fűznünk, hogy a családok egy része armalista nemesi jogállású, noha jobbágytelken ülnek, s kimutathatóan 2 1/ 4 urbáriális telek van a birtokukban. A féltelkesek között jelölt -f 1 részt Vay Dániel egyik féltelkes jobbágya nevéhez írták oda, bizonyára az egyelőre gazda nélkül levő telket ő művelte. Ha a jobbágytelkek számát említettem, megjegyzem, hogy Fényes Elek 1839-ben ismét 21 „első osztály beli egész telek"-ről tudott. 7 7 Természetesen az 1787-es falunévsor sem teljes. Elsősorban is azok a házaspárok maradtak ki belőle, akik szüleiknél, a töredékeiben még funkcionáló nagycsaládok keretében éltek. De kimaradtak belőle a már fentebb is említett urasági, illetve községi tulajdonban levő objektumok lakói, továbbá nem szerepelnek benne a nagy kiterjedésű határban élő pásztorok, gazdasági cselédek és mások, akikről pedig tudomásunk is van. Alább azok névjegyzékét adjuk, akik valamilyen okból nem szerepelnek az alapnévsorban, mindjárt hozzátéve azt, hogy ez sem teljes, hisz forrásaim, az anyakönyvek is csak részben nyújthatnak támpontot. A kimutatásban szereplő személyek minden esetben házasok. Egy részük, akiknél (?) elt alkalmaztunk, mint felnőtt, családos ember került a faluba. Ezek az adatok nincsenek ellentétben Papp József falu-monográfiájában szereplő fejtegetésekkel, hisz a szolgálatot vállalók egy része minden bizonnyal nőtlen és hajadon személy volt. 7 8 Papp Józsefnek a jelen kötetben megjelent tanulmánya a Szilágyban élő dohányosokkal külön is foglalkozik. Innen kölcsönöztem a családnevek összeírását 1782-ből. 7 9 Bajomi, Berecz, Czaga, Czudar, 76 SzSzL. Kisújszállás város iratai, uo. 77 Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapota Statisztikai és Geográphiai tekintetben (Pest, 1939) I. 205. 78 Papp: i. m. 66. oldalán azt írja, hogy a XVIII. század végén a szolgaszemélyzet meghaladta a száz főt. Az általam kimutatott 45 főből 33 urasági alkalmazott, feltehető, hogy a hiányzók egy része nőtlen. 79 Papp József: A csegei tanyák népének „bárói" a dohánykertészek c. tanulmánya a jelen kötetben. 127'
