Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Bencsik János: Csege szabadmenetelű jobbágyfalu társadalomrajza a XVIII—XIX. század fordulóján
7. Egy kis kanta, kis csupor 8. 9. Két fatányér 10. 11. Egy vászon tál 12. 13. Ócska kanálos 14. 15. Egész ócska pántos kasza 16. 17. Ócska nádvágó 18. 19. Csorba ócska balta 20. 21. Ócska kaszaörv 22. 23. Haszonvehetetlen kalapács 24. 25. Beretvakő tartóstul 26. 27. Ócska ár 28. 29. Egy rossz láda meg nem becsülésre való Összes értéke 16 váltóforint 46 krj. 3 kis csupor 3 nagyobb csupor Vágókés Ócska hordó Ócska darab kasza Fejsze Hibás fokú balta Ócska üllő, kalapács Két kaszafém Két ócska acél Egy ócska rossz asztal E listából nemcsak a szegényes berendezés, hanem a legszükségesebb kéziszerszámok is kitűnnek. Mennyivel módosabb, bár az is zsellér család leltára* amelyet a tiszacsegei zsellérház rekonstrukciós alapjaként közzétettünk. 7 1 ADATTÁR A tanulmányban felhasznált 1773-as urbárium, az 1787-es földesúri osztály falunévsora és az 1808-as falunévsor, illetve azok feldolgozása. Az 1773-as urbáriumban harminc fél és huszonnégy negyed telkes jobbágycsalád mellett ötvenkét házas és házatlan zsellér szerepelt. Eszerint a közösség fele telek nélküli, illetve töredéktelkes családokból állott. A jobbágyközösség használatában 21 telek volt. A jobbágynépesség azonban csak részben szerepelt az urbáriumban. Számos jobbágy családfő kimaradt az összeírásokból; ezeket a következő kimutatás tartalmazza. 7 2 A kimutatásban szereplő 68 családfő (!) természetesen 7 3 az urbáriumból kimaradottak alsó határát alkothatja. A rendelkezésünkre álló forrásokból számukat tovább gyarapítani nem lehetett. Ha tehát ezzel az adattal (mármint a 68 fő) dolgozunk, akkor Csege jobbágytársadalmáról a következő képet kapjuk : Összeírt jobbágy családfők száma: 107 A kimaradt jobbágy családfők száma: 68; 63% Tíz személy kimutathatóan nős gyermek, akik bele tartozhattak egy jobbágy nagycsaládba. Még így is több mint 50% a kimaradottak aránya. Kik ezek? Adatainkból azt állapíthatjuk meg, hogy elsősorban a földesúri majorok alkalmazottai, vincellér, méhész, majoros, kerülő, kocsis, béres, továbbá földesúri szolgálatban állók lehetnek ; halász, csikós, kondás, csapláros, révész. Noha több esetben nem tudtuk megállapítani a családfő foglalkozását, ennek ellenére kapcsolatba hozhatjuk a majorsági gazdálkodással a családokat, így számuk tekintélyes lévén, következtethetünk a XVIII. század utolsó harmadának allodiális gazdálkodására. Az össznépesség (jobbágy) 66%-a a jobbágyközösséghez, 33%-a pedig a majorságokban élőkhöz tartozott. 71 Bencsik János: Okleveles adatok a tiszacsegei jobbágyház berendezésének rekonstrukciójához, Múzeumi Kurír, 5. sz. 1971. 33—34. 72 A kimaradt jobbágy családfőket az anyakönyvek és egyéb források anyagának feldolgozása révén mutathattam ki. 73 Mivel csak azokat a családokat szerepeltethetem, akiknek a kérdéses évtizedekben gyermekeik születtek, ezért természetesen a kimutatásom a lehetséges személyek számának alsó határát jelezheti. 111
