Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Gunda Béla: Ösi gyűjtögető tevékenység a mocsárvilágban

szavunk uráli eredetű, s eredeti jelentése tojás lehetett. 'Hode' jelentése is régi, — valószínű a magyar nyelv külön élete előtt alaki hasonlóság révén alakult ki (TESz.). A mony ősi soron csakis vadmadár, vízimadártojást jelenthetett, mert a finnugor és ugor korban baromfitenyésztésről még nem beszélhetünk. A monyhoz ugorkori elődeink fészekrablás, gyűjtögetés révén jutottak. A mony tojás jelentésben a népnyelvben még él (MTSz.). (Tojás szavunk csak később, a XVII. sz. elején tűnik fel. A mony — fürj monya — már a XIV. században.) A fú ugorkori szavunk s 'egy fajta vízi szárnyast' jelentett (TESz.).

4

5 Emlékét őrzi az ormánsági fúmony 'vadrécetojás', a baranyai, vasi fúmony az, fúmony áz 'vadréce tojást keres', a baranyai fúpete 'vadrécetojás', a szatmári, baranyai júréce 'vadréce' (MTSz.), a fentebb említett bodrogközi fuvászni, futulyászni stb. Finnugor eredetű fogoly, lúd, varjú, vöcsök, ugor eredetű hattyú, fajd szavaink" illetve ezek eredeti jelentése a vadmadárvilág gazdag ismeretére utalnak, s nem rekeszthetők ki annak a tevékenységi körnek a néprajzi vizsgálatánál, amelyhez a vadmadarak tojásának gyűjtése, felhasználása tartozik. 175