Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere

120 Vö. Belényesy M. 1948.; Szabó I. 1969.; Földes L. 1971.; A kertes települések kutatásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni Barth I. (1970. 430—441.) tanulmányát sem, amely telekrendszer szempontjából is sokatmondó: Uszod község településének megosztódására mutat rá. 121 Vö. Györffy I. 1942.; Györffy I. 1943.; Fodor F. 1942.; Szabadfalvi J. 1970. 122 Vö. Módy Gy. 1973. 123 Vö. H. Fekete P. 1959/a. 109. 124 Vö. Dankó I. 1968. 371.; Németh E. 1972. 290—291. IRODALOM Bakó Ferenc, 1969. Település, népi építkezés. Heves megye Műemlékei I. (Budapest.) 427—455. Balogh István, 1937. A debreceni tanya. (Debrecen.) Balogh István, 1954—1955. Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. században. Ethn. LXV. évf. 441—457., LXVI. évf. 99—124. Balogh István, 1960. Ólaskertek nyomai a Tisza mentén. Népr. Közi. V. évf. 1. sz. 82—87. Balogh István, 1961. Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII—XIX. században. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 25. (Gyula.) Barabás Jenő, 1964. Megosztott település a Visztula mellett. Ethn. LXXV. évf. 218—232. Bárczi Géza, 1941. Magyar szófejtő szótár. (Budapest.) Bárth János, 1970. Hanyik. A gazdálkodási mód és a települési forma összefüggése egy megosztott települési rendszerben. Ethn. LXXXI. évf. 430—441. Bárth János, 1973. A kalocsai szállások településnéprajzi sajátosságai. In: Dissertationes Ethnographicae I. (Szerk.: Tálasi István, Budapest), 253—309. Bárth János, 1974. Duna melléki pusztai tartozéktelepülések a 18—19. században. In: Paraszti társadalom és műveltség a 18—20. században. (Szerk.: Hof er Tamás— Kisbán Eszter—Kaposváry Gyula.) III. Tanyák. (Szolnok—Budapest), 97—115. Bárth János, 1975. A kalocsai szállások településnéprajza. Kalocsai Múzeumi Dolgozatok 1. (Kalocsa). Belényesy Márta, 1948. Adatok a tanyakialakulás kérdéséhez. A „telek" és a magyar tanya középkori gyökerei. (Budapest.) Belényesy Márta, 1956. Az állattartás a XIV. században Magyarországon. Népr. Ért. XXXVIII. évf. 23—61. Bellon Tibor, 1973. Karcag város gazdálkodása. Damjanich János Múzeum Közleményei 34—35. (Szolnok). Bencsik János, 1971. Paraszti állattartás Hajdúböszörményben. Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből 24. (Debrecen.) Borsy Zoltán, 1969. Hortobágy, Hajdúság. In: Magyarország tájföldrajza 2. A tiszai Alföld. (Budapest.) 86—88., 250—256. Borzsák Endre, 1936. A régi istállók élete és a jószág takarmányozása Pest megye északi részén. Népr. Ért. XXVIII. évf. 41—61. Csánki Dezső, 1890. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. (Budapest.) Csobán Endre (szerk.), Debrecen sz. kir. város és Hajdú megye. In: Vármegyei Szociográfiák XII. (Budapest.) Dankó Imre, 1968. Hajdúböszörmény népi építkezése. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966—1967. (Debrecen.) 367—419. Dankó Imre, 1970. Két homoki hajdú város népi építkezése. Klny. a Debreceni Déri Múzeum 1967. évkönyvéből. (Debrecen.) Dám László, 1972. A hajdúböszörményi szőlők népi építkezése. Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből 25. (Debrecen.) Ebner Sándor, 1929. A mezei gabonás- és szénapajta újabbkori bevándorlása a faluba a Zselicségben. Népr. Ért. XXI. évf. 10. Ebner Sándor, 1931. Adatok a Zselicség tárgyi néprajzához, különös tekintettel a faépítkezésre. Népr. Ért. XXXIII. évf. 89—110. Égető Melinda, 1974. Zenta környéki szállások. In: Paraszti társadalom és műveltség a 18—20. században. (Szerk.: Hofer Tamás—Kisbán Eszter—Kaposváry Gyula.) III. Tanyák. (Szolnok—Budapest), 117—132. Eri István, 1962. „Mezei kertek" Nyársapáton a XVI. században. Agrártört. Szle. IV. évf. 182—192. 213