Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Dankó Imre: Változásvizsgálat a néprajzban

módszertani tisztázódást.'

0 Szolnoky Lajos Ebes község kialakulásával kapcsolatosan általánosítható megfigyeléseket tett az új, szocialista falu létrejöttéről, illetőleg építési viszonyairól.™ Bakó Ferenc hasonló témakörben kutatott és a bodrogközi Györgytarló új község kialakulását vette vizsgálat alá.

6

1 Közben nálunk is aktuálissá vált, hogy a szocialista életmód és a kultúra kutatásának kérdésével eszmei síkon hatékonyabban foglalkozzunk. Ide vonatkozóan Dömötör Sándor tette meg az első lépést.

0

2 Dömötör Sándor azonban közel sem válaszolta meg a feltornyosuló kérdéseket, sőt erőteljes vitát váltott ki, amit Kardos László vitaindító előadása vezetett be.

6

3 A hozzászólók — Balassa Iván, Bakó Ferenc, Manga János, Tálasi István — az előadás alapján tisztázták a felmerült kérdéseket. Kardos hangsúlyozta, hogy: „az egész dolgozó parasztság kultúrája és életmódja átépülésének egész folyamata a néprajztudomány kérdése. A szocialista kultúra és életforma kialakulása falvainkban az egész parasztság terjedelmében aktuális tudományos és egyben politikai kérdés".

6

4 Leszögezte, hogy a néprajzi kutatás csak mint történeti kutatás lehetséges és szükségszerűen komplex. Kardos referátuma végén felhívással is fordult a magyar néprajzosok felé, hogy minél szélesebb körben, egyre jobb feltételek között kutassák a kialakuló új életet. A mind jobban tisztázódó elvek és módszerek adta biztonság talaján állva kutatóink azután szép számmal vettek részt a kialakuló új életforma vizsgálatában. Munkásságuknak ezt a szakaszát a jobban előtérbe került néprajzosság, az elmélyültebb gazdasági-társadalmi alapvetés és az összefüggések szélesebb körű feltárása jellemezte. Ide kell sorolnunk Béres András munkáját, amely a mai mesélő alkalmakról szólt.

6

5 Solymos Ede folytatta megkezdett munkáját és a Duna alsó szakaszának bérlő és szövetkezeti halászatát dolgozta fel.

6

0 Kardos László pedig egy nagyszabású tanulmányban adtaközre Szentgyörgypuszta volt uradalmi cselédsége kultúrájának és életmódjának átalakulásáról szóló kutatásait.

6

7 A néprajzosság erőteljesebb érvényre juttatását mutatta Bakó Ferenc ekkor megjelent munkája Felsőtárkány lakodalmi szokásairól is. Bakó vizsgálatai során a szokások átalakulását, elhalását és gazdagodását, a megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyok szokásbeli tükröződését tárta fel.

6* Dankó Imre pedig egy újonnan létesített tanyaközpont életének az ismertetésével jelentkezett." Egyidejűleg a történettudomány is erőteljes érdeklődést tanúsított az új élet kutatása iránt és sok olyan kutatást folytatott, aminek konkrét néprajzi haszna is volt. Ezek közül a feldolgozások közül egyrészt Balázs Béla és Belényesy Márta módszertani jellegű tanulmányát kell megemlítenünk,

76 másrészt pedig a sok hasonló történeti feldolgozás közül Balázs Árpád munkáját.

7

1 A további kutatások szempontjából igen nagy jelentőségű volt Tálasi István 1955-ben tartott „seregszemléje", amely az anyagi kultúra néprajzi vizsgálatának tíz évéről szólt.

7

2 Közben az élet ment tovább. Űj életünk egyre gazdagodott, a társadalom objektív fejlődése magától értetődően azonosult új életünkkel, új kultúránkkal. Erre jellemzően már 1956-ban a magyar népi kultúra új szintéziséről beszélhettünk.

7

3 Divatba jöttek a lezajlott változásokról szóló riportszerű cikkek. Ezek mindegyike tartalmazott valamelyes adalékot a néprajztudomány számára is, általában azonban megmaradtak a sanyarú múlt és a fejlettebb jelen összehasonlításánál. Közülük hármat kell kiemelnünk. 159