Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Nyakas Miklós: Polgár mezőváros különös jogállása a XVIII. században (a separata porta)
lenül fogadták.. Kossuth Lajos Polgárral kapcsolatban 1849-ben egyenesen királypártiságról, ellenforradalomról beszélt. 12 3 E hír — bár az első pillanatban szinte hihetetlenül hangzik — tulajdonképpen mégis megmagyarázható. Az annyira áhított hajdúszabadság, separata porta, de az 1727-es telepítő szerződés is 1848-cal a távoli ábrándok ködös világába veszett, s a mezőváros lakóit ezután visszavonhatatlanul olyan kötelezettségek és jogok terhelték, mint bármely „közönséges" helységet. Ez viszont homlokegyenest ellenkezett azzal, amit a polgári jobbágyok a jövőről magukban dédelgettek.' 2 4 FÜGGELÉK A magyar királyság portáinak a felosztása (1647—1719) (Repartitio portarum regni Hungáriáé) A portaszámkimutatás forrása: HBmL IV. A. 1011 r. 16. A kötet legvégén, Debrecen város országgyűlési irományai közt. A kötet eredetéről, amelyben e fontos kimutatás is található, Komoróczy György, a levéltár akkori igazgatója a következőket állapította meg: „A könyv különböző jellegű írott lapok egybefűzéséből keletkezett. Valószínűleg a Komáromy és Tolvai (rokon) családok főbírósága idején, nincs kizárva, hogy személyi használatra. Lehet, hogy a Tripartitum vonatkozó (városjogi) részeinek kiírása valamelyikőjük személyes munkája. Mindenesetre értékes részeket tartalmaz az 1723. évi országgyűlésről, és az első országgyűlési tudósításnak fogható fel. Közben jelentések fogalmazványai főként a Kamarához, gazdagítják a könyvet. (1955. márc. 19.) A fentiekhez csupán annyit fűznénk hozzá, hogy a portafelosztások összegzésének az idejét egy, a könyvben lévő bejegyzés alapján pontosíthatjuk: „Hoc sunt Scripta Posonii 1722 mens. Julii Aug. et bris". Nyilvánvaló tehát, hogy az Pozsonyban 1722. július, augusztus és szeptember havában készült. Összeállítása legnagyobb valószínűséggel Debrecen város országgyűlési követéhez fűződhet, hiszen az ekkor már szabad királyi városnak gyakorlati megfontolásokból — a portafelosztások feletti alkudozások céljából — arra égetően szüksége lehetett. E helyen nem lehet feladatunk a porta fogalmának értelmezése, annyit azonban leszögezhetünk, hogy a fenti számok jól jelzik az egyes törvényhatóságok kcfcött a teherhordás arányát. Az alábbi kimutatás közlését nemcsak a hajdú városok és Polgár teherviselésének illusztrálása miatt tartjuk fontosnak, hanem azért is, mert Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában (Bp. 1885) c. munkájában az egyes törvényhatóságok portáit az 1723-as országgyűléstől kezdve mutatta ki, s így a mi kimutatásunk a Marczali-féle adatok előzményeként fogható fel; s így fontos adatokat nyújt a XVII. és XVIII. század általános magyar történelméhez is. 92
