Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Vargha László Gyula: Néhány morotva vizsgálata és hasznosítása a Felső-Tisza-vidék környékén

Ebből levonható az a megállapítás, hogy a hidegebb hőmérsékletű vízben a plankton könnyebben megmarad a neki megfelelő szinten. A morotva planktonjának mélységi megoszlását vizsgálva a tavasz folyamán aránylag sekély állóvízben is megállapíthattuk a fény és a hőmérséklet szerinti rétegződést. A későbbiekben érdemes lenne elvégezni más évszakokban is a méréseket, hogy a plankton fajok szerinti összetételeinek évszakos kicserélődését pontosan kimutathatnák e területen. Fontos a morotvák egyensúlyát biztosítani, mert ez megbomolhat, ha az állati plankton túlszaporodik, így egyes rétegek elnéptelenedhetnek — időlegesen. A víz tápértéke alapján e vizsgált sekély morotvát eutrófnak minősíthetjük, mert gazdag tápanyaggal, dús növényzettel és a minta alapján többféle állat fajszámmal és egyeddel rendelkezik a tó planktonja. A nagyobb állatfajták közül a halak elég nagy egyedszámban találhatók benne. Ez a gazdag biomassza a morotva feltöltődését fokozza. Magasabbrendű állatokat, gerinceseket nem vizsgáltunk. A madarak közül sok csörgő récét láttunk. Gyakori volt a tőkés réce is. Előfordul még a bibic, a fehér gólya, a szürke gém. A helybeliek szerint pedig van: vízicsibe (Porzana parva), szárcsa, téli vendégként pedig vetési lúd. Az emlősök közül a pézsmapocokról hallottunk. A morotván — a fi to- és zooplanktont is figyelembe véve — a haltenyésztést fel lehetne lendíteni, ha a Tisza látogatásait beszüntetnék ezen a részen. Ez irányú vizsgálatunk egyik gazdasági vonatkozását ebben látjuk. A Felső-Tiszavidék nemzetközi kapcsolatai és morotváinak (vizeinek) hasznosítása Az egész földön mindenütt erősen formálja a tájat a gazdasági élet hatása. Különösen észrevehető ez a Felső-Tiszavidéken a felszabadulás után. A természetes őstáj egyre inkább kultúrtájjá alakul ezen a vidéken. Mint már említettük, elsősorban az árvízvédelmi és belvízrendezési munkák hatására lassan eltűnnek a lápok, mocsarak, egyre inkább feltöltődnek a morotvák. E folyamatokkal párhuzamosan egyre inkább fogynak a régi flóra és fauna maradványai. A vad növények és állatok átadják helyüket a kultúrnövényeknek, illetve haszonállatoknak. Érdemes megvizsgálni azt a kérdést, érdemes-e teljes egészében kultúrterületté alakítani ezt a természetes őstájat. Meg kellene vizsgálni, nagyobb hasznot hoz-e valóban a kultúrtáj, mint az őstáj? Tudományos, de gazdasági szempontokból is fontos bizonyos ősi biotájak fenntartása. Ezek különféle szempontból történő vizsgálata mind tudományos, mind gazdasági szempontból fontos. Olyan ismereteket nyújthat, amit egyébként csak igen gondos laboratóriumi vizsgálatok, biocönológiai stb. kutatások útján nyerhetnénk. Ehhez járul még egy-egy ilyen „kis rezervátum" idegenforgalmi jelentősége is. Egy-egy nagyobb kiterjedésű morotvának, növényés állatvilágával együtt való megtartása, megóvása számos kutató és turista látogatását biztosítaná ezen a tájon. Ilyen lehetőség nyílik a „kis rezervátum" létesítésére néhány ártéri területen — főleg a Szamos környékén. A táj szépsége is megragadó és a fövenyes gergelyiugornyai és tivadari Tisza-part kiváló üdülési lehetőséget kínál. Ez itt a román, szovjet és cseh határ menti lakóknak is megfelelő lehetne. így javasolható a Duna-kanyar56