Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Vargha László Gyula: Néhány morotva vizsgálata és hasznosítása a Felső-Tisza-vidék környékén

Vargha László Gyula NÉHÁNY MOROTVA VIZSGÁLATA ÉS HASZNOSÍTÁSA A FELSŐ-TISZAVIDÉK KÖRNYÉKÉN A Felső-Tiszavidék hazánk északkeleti részén terül el. A földrajzi irodalomban az így ismert terület közvetlen környékéről is említést teszek. Pl. Tiszadob a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Debrecen) működési területéhez tartozik, míg a többi morotva a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén van. Ez a terület megközelítően 6000 km

2-t tesz ki. Itt lépnek az Alföld jelentős folyói: a Tisza, Szamos, Túr és a Kraszna magyar területre. Ezen a területen a szabályozások után megszaporodtak a folyók holtágai. A természet és a társadalom együttes munkája megváltoztatta a táj képét. A Tisza vagy a Szamos lefűződött, vagy a szabályozás során levágott kanyarulatai a morotva-tavak, amelyek a feltöltődés különböző fokát mutatják. Vízbőségük általában a csapadékjárás függvénye. Többségükben szoros kapcsolatot tartanak fenn a ,,Nagy" vagy ,,Élő"-Tiszával. A morotvák annak vízszintingadozásait a legtöbb helyen zsilipek közvetítésével híven követik. A vizsgálatok több évre nyúlnak vissza. A munka kezdetén együtt dolgoztam néhai dr. Rajkai Tiborral, a debreceni Déri Múzeum tudományos főmunkatársával és Vas Mihály volt főiskolai hallgatónkkal. Vas M. közreműködésével bioföldrajzi (faunisztikai) vizsgálatot végeztünk a Kétérközi morotvánál. A általános és gazdasági vonatkozások mellett különböző mélységben, de külön is ismertetést adok a tiszadobi, a Rakamaz—Timár közötii és a Tiszatelek—Kétérközi morotvákról. A címben megjelölt témát kívánom a következőkben a teljesség igénye nélkül kifejteni. A morotvák vizsgálata A tiszadobi Dög-Tisza morotva és környéke E terület nem tartozik szorosan a Felső-Tiszavidékhez, de mint a környéken levőt ismertetjük. A szabályozás előtt a Tisza áradásai igen nagy veszélyt jelentettek. „Utakat, házakat sodort el, termőföldeket temetett be iszappal, s hullámaiban sok ember és állat vesztette életét." Tenni kellett valamit. így Tiszadobon 1845-ben megalakították az első Ármentesítő Társulatot. Elnöke Andrássy Gyula gróf lett. Öt is érintette az árvízveszély, mert itt fekvő 8370 kh birtokának egy része károsodott. Széchenyi István 1846. aug. 27-én az „Argó" nevű gőzhajón Tiszadobra érkezett, ahol nagy lelkesedéssel fogadták, és Ágidrássy gróf vendégeként szállt meg a képen látható kastélyban. Itt ma gyermeknevelő otthon működik, benne a túlkoros gyermekek nevelését végzik. (Andrássy Katalin grófnő, Károlyi Mihály özvegye is la4* 51