Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Bencsik János: Gazdálkodás Kecskéspusztán, Kisújszállás külső legelőjén

JEGYZETEK 1 Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1850/1972. OlvH. számú közleménye a Hortobágyi Nemzeti Park létesítéséről. 2 Hajdú-Bihar megyei Napló 1973. évi április 3. szám. 3 Balogh I.: A cívisek világa. (Budapest, 1973.) 198. Erre utal Fényes Elek Hortobágy címszava is! Fényes E.: Magyarország geográphiai szótára. (Pest, 1851.) I. 118. 4 Szabadfalvi J.: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. (Debrecen, 1970.) 96. A rendelkezésünkre álló anyagból összeállított kimutatás a következő képet mutatja a vándorpásztorkodásról : 1796-ban Margitán legeltet Egyek, Mezőtárkány, Mezőkeresztes, Tiszaörs, Ároktő, Nagyiván legeltetett gulyabeli marhát és nyájjuhot, Daraksán Kisújszállás, Árkus környékén Tiszatarján, Tiszacsege határán Mezőcsát, Mezőkövesd legeltet. (Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár, Fasc. 12. No. 1187. 1796.) 1799-ben Egyeki közösségnek legel Margitán nyáj, sertés, gulya, ökörcsorda, nyájjuh, kisújszállásiaknak Daraksán gulyája és ménese, nagyiványiaknak Margitán gulya, ökörcsorda, ménes, nyájjuh, tiszatarjániaknak Csegén gulya és ménes legelt. (Sz.-Sz. m. L. Fasc. 15. No. 902. 1799.) Balogh István szíves adata!) Hajdúnánás határában 1803-ban, 1810-ben, 1813-ban, 1822-ben, 1823-ban legeltettek erdélyi purzsások (Hajdú-Bihar megyei Levéltár, Hajdúnánás város jkv. megfelelő köteteiben.) 1821-ben, egyetlen gazdasági évben Margita pusztán a következő helységek legeltettek gulyabeli marhát: Egyek, Mezőtárkány, Szihalom, Polgár. (Heves megyei Levéltár, Nagyprépostsági iratok, XII. Div. P. 2/C Fasc. 1. No. 32. 1822.) Fényes Elek Magyarország geográphiai szótárában (I. 246.) említést tesz arról, hogy Ohat „az... erdélyi ún. purzsásoknak adatik ki, kik juhseregeikkel télre a tiszamelléld. lapályokra levándorolnak." 5 Szabó L.—Zsoldos I.: Fejezetek Kisújszállás történetéből. (Szolnok, 1969.) 35. 6 K. Kovács L.: A magyar állattartás kutatása. (Budapest, 1948.) 1. 7 Magda P.: Magyar országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geográphiai leírás (Pest, 1819.) 499. 8 Fényes E.: i. m. 227. 9 Scheftsik Gy.: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. (Pécs, 1935.) 58. 10 Szabó—Zsoldos : i. m. 8. 11 Palugyai I.: Jászkun kerületek és Szolnok vármegye leírása. (Pest, 1854.) 203. 12 Magda i. m. 499. 13 Györffy I.: Kunhalmok és telephelyek a karcagi határban. In: Magyar föld — magyar nép. (Budapest, 1942.) 46. 14 Szabó—Zsoldos: i. m. 25. 15 Szolnok Megyei Levéltár, Kisújszállás város anyaga (továbbiakban SzL. Ksz.) 30. kötet jegyzőkönyv, 1841. (továbbiakban 30. k./N. 151/1841. 16 Palugyai i. m. 325., Scheftsik i. m. 124., Szabó—Zsoldos i. m. 42. 17 Szabó—Zsoldos i. m. 25. 18 Uo. 35. 19 SzL. Ksz. 30. k. N. 171/1841., 49. k. (1869. Birtokosság.) N. 137/1869/Birtokosság. (továbbiakban B). 20 Uo. 30. k. N. 139/1841. 21 Szekeres L.: Melléklet Kisújszállás város Külhatárának átnézeti térképéhez. (Kisújszállás, 1928), Fényes i. m. 22 Györffy I.: A Nagykunság és környékének népies építkezése. In: Magyar föld — magyar nép. 62. 23 SzL. Ksz. 49. k. N. 141/1868/B., N. 148/1870. 24 Hajdú-Bihar megyei Levéltár, Hajdúnánás város (továbbiakban HBmL. Hn.) V. A. 301. b. 4. közig, iratok, fasc. XXV. No. 592. 1756. 25 Szabó—Zsoldos i. m. 31. 26 SzL. Ksz. 30. N. 608., 49. kötet. N. 60/1870. 27 Uo. 49. k. 7/1868. 28 Tibuczra lásd: Bellon T: Adalékok a karcagi csárdák keletkezéséhez, 130. Szolnok M. Múzeumi Évkönyv (Szolnok, 1973). 29 Scheftsik i. m., Szabó—Zsoldos i. m. és Kiss G.: Kisújszállás története a 18. század végéig. (Szolnok, 1959.) 30 Szabó—Zsoldos i. m. 36. 31 Papp J.: Tiszacsege. (Debrecen, 1967.) 17. 32 SzL. Ksz. 30. N. 403., 439. és 49. k. N. 21., 31./1868/B. 33 Rácz I.: Hajdúnánás története. (Debrecen, 1973.) 144. 278