Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Bencsik János: A szőlőskertek építése Hajdúböszörményben
hogy elegendő munkáskéz álljon a rendelkezésükre a szőlősgazdáknak. 79 Mégis a szőlőcsőszök is vállalnak munkát. 1802-ben azért panaszkodnak a. kertgazdák, hogy „a csőszök a sok árendába fel vállalt szőllők miatt a Kertet nem kerülik, hanem a felvállalt szőllőket dolgozzák". 8 0 A magisztrátus ekkor két nyilasban határozza meg a munkavállalásuk felső határát. 1817-ben szabályozta először a magisztrátus a szőlőskertek életét. Sajnos a rendszabás szövege nem maradt fent." * Hajdúböszörményben tehát a XVII. század végétől a népi gazdálkodás szerves részei a szőlőskertek. A gazdasági életben betöltött fontos szerepükre utalnak a terület növelésére vonatkozó adatok. A szőlő- és kertkultúra terebélyesedését nyomon követve, már az 1700-as évek elején két szőlőskertet, a Belső és Külső kertet találjuk (amely később egységesül), 1791ben a Zaboskertet, 1794-ben a Középkertet, 1801-ben Bodát, majd egy évtized múlva a Dióskertet és Kendereskertet, 1842-ben a Homokkertet tartják számon. A XIX. század második felében ismét újabb kerteket osztanak, közben pedig a belsőkertek feleslegesekké lesznek; talajuk miatt nehezebben művelhetők lévén, a gazdák szívesebben vásárolnak a homokos talajú új kertekben; majd a régiek fokozatosan benépesülnek. Az első nagyobb arányú osztás (XVIII. század vége) során különös szerepe volt a bodai szőlőskertnek, mert felparcellázása közben fizetési könnyítést alkalmaztak, miáltal lehetővé vált, hogy szegény családok is szerezhessenek földtulajdont. A várostól való távolsága miatt pedig alkalmas volt arra, hogy szórványtelepüléssé alakuljon. Nagyfokú azonosságot mutat e vonatkozásban a területtel szomszédos Józsa szőlőskerttel, majd szórványtelepüléssel.' 2 A második hullám, a nagyobb arányú szőlőtelepítés (XVIII. század vége) összefüggött a telekszervezet kialakulásával. Erre a következtetésre jut két kutató is. 8" De már ekkor is szerepet játszott az a szempont is, hogy a felesleges, város tulajdonában lévő földek felparcellázásával, eladásával a városi bevételeket gyarapítsák. Erre több határozat szövege is utal. Miközben azonban a törzsökös hajdúk állandóan tiltakoznak, amiért földhöz juttatják, ha még oly csekély mértékben is, az arra jogosulatlan jövevényeket, sőt Boda esetében zsellérsorsú családokat is. Sem a régebbi, sem az újabb telepítésű szőlőskertekben nem monokultúrás (tehát szőlőskerti művelés) gazdálkodás folyt. Mindig jelentős volt a gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés, sőt a parlagon hagyott területekben szántóföldi növényeket is termesztettek. Komplexüzemek lévén, nélkülözhetetlenek voltak a népélet, a népi gazdálkodás egészében. Levéltári források alapján úgy tűnik, hogy a szőlőtelepítést megelőzte az adott területen valamely speciális növénykultúra termesztése, így a zab, a dió, a kender. A kendertermesztés céljaira irtott és feltört határrészekbe többször szőlőt ültettek. 8 4 228
