Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere

tatottaknak sok esetben tanyát építettek. A gazdák egy része ugyanakkor elvesztette telkét. A termelőszövetkezetek megszervezése után az a telekrendszer, amely a hagyományos mezőgazdálkodási viszonyok törvényszerűségei által meghatározva jött létre és fejlődött, felbomlott, a földterületétől elválasztva töredékekre hullott, funkciójában elsorvadt, nagymértékben idomult az új körülmények által nyújtott gazdasági lehetőségekhez (háztáji gazdálkodás, specializált egyéni gazdálkodás). E szempontok értékelése rávilágít a telekre, telekszervezetre mint gazdasági képződményre, amely meghatározott földrajzi környezetben él. A telket alak szempontjából is vizsgálódás alá kell venni. A város területén fellelhető telkek alakjukban magukon viselik a település táji adottságok által befolyásolt fejlődésének mozzanatait (a település kiterjedésének természeti akadályozó tényezői nincsenek). A viszonylag sík területen elterülő város belsőségén megközelítően szabályos, körgyürűszerű utcái között többségükben apró méretű telkeket találunk. Az egykori Kertség területén — a kertosztódás miatt — szabálytalan alakú és változó nagyságú porták fordulnak elő. A város szélén lévő újabb osztásokon újra szabályosabb telekformák láthatóak. A határ különböző részein a tanyaföldön kiépült tanyaporták nagysága 800—1000 D-öl között található, s megközelítően téglalap alakú. Bár a telkek alapja nem, nagyságuk a paraszti gazdaság méreteire, specializálódására enged következtetni. A kis méretű belsőségi telkek többségén a lakóház a legfontosabb épület, mellette csak a disznóól, fásszín stb. található. Ezzel szemben ismerünk olyan telkeket is, amelyen a lakóház mellett több mellékhelyiséget (kamra), istállókat (külön a lónak és a szarvasmarhának), esetenként juhakolt, górékat, nagy takarmányrakodókat, tárolókat láthatunk. Tehát a telkek építményei, rakományai is mutatják a telken berendezkedett paraszti gazdálkodás központját, üzemhelyét. A telkek formai vizsgálata — tekintettel építményeikre is — mellett szükséges a telkek funkcionális elemzése, hiszen így ismerhetjük meg a telek gazdálkodásban betöltött szerepét, valamint ismereteket szerezhetünk arról a sokrétű társadalmi hatásról, melyek a telek, telekrendszer alakulását befolyásolták. JEGYZETEK 1 Vö. Mendöl T. 1963. 179—273. 2 Bárczi G. 1941. 306. 3 Belényesy M. 1948.; Györffy I. 1921.; Földes L. 1971. 4 Belényesy M. 1956.; Szabó I. 1969. 5 Györffy I. 1942. 187—215. 6 Lásd: Györffy I. 1942. 153—186.; Györffy I. 1943. 91—108.; Fodor F. 1942. 324—350.; Márkus I. 1943. 31—62.; Borzsák E. 1936. 41—61.; Fél E. 1937. 350—360.; Fél E. 1938. 78—83.; Gönyey S. 1942. 221—222.; Balogh I. 1960. 82—87.; Gombás A. 1963. 223— 226.; Bakó F. 1964. 157—251.; Papp J. 1967. 7—11.; Szilágyi M. 1967. 3—10., stb. 7 Vö. Györffy I. 1937. 78—80. 8 Ebner S. 1929. 10.; Ébner S. 1931. 89—110.; Gunda B. 1938. 43—44.; Seemayer V. 1934. 65—81.; Hof er T. 1955. 125—186.; Hof er T. 1957. 377—424.; Hof er T. 1960. 331— 351.; Füzes E. 1956. 82—103.; Igaz M. 1964. 114—190., stb. 9 Barabás J. 1964. 218—232. 10 Vö. Györffy I. 1910. 138—148.; Györffy I. 1937. 84. 11 Vö. Szabó I. 1929. 216—217.; 221—222.; Márkus I. 1943. 62—123.; Papp L. 1936.; Papp L. 1940.; Krúdy M. 1931.; Szabó K. 1936.; Eri I. 1962.; Simkó Gy. 1910. 212— 248.; Márkus M. 1943.; Balogh I. 1937.; Balogh I. 1961.; Juhász A. 1974.; Bárth J. 1973., 1974., 1975.; Bellon T. 1973.; Égető M. 1974.; Nóvák L. 1975. 12 Balogh I. 1954—1955. 441—457., 99—124. 208