Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere
nyasi életet bizonyítja az az 1839-es tanácsi határozat, amelyben utasítják a mezőbírókat és az inspektorokat, hogy a tanács rendelkezéseit a tanyákon és a pásztorok előtt is kötelesek ismertetni. 10 9 A privilégiális városföldek tagosítása előtt a Vidiföld Pród felőli részén — a szántó- és legelőterület határvonalán —, valamint a Réten sűrűsödtek a tanyák. 11 0 Pontos adatot csupán a Rétre vonatkozóan ismerünk, ahol egy 1880 körül felvételezett kataszteri térkép 19 tanyát tüntet fel. 1" Az 1890-es kataszteri térkép alapján is vázolható a Rét nagymértékű tanyásodása. Az említett térképek és a közgyűlési jegyzőkönyvek több olyan birtokos nevét tartalmazzák, akik az 1895-ös gazdasági címtárban is szerepelnek: Barak János, Botos, Kövér Pál, Fazekas Gábor, Gaál, Somossy, Sóvágó stb. 11 J Ebben a címtárban csak a 100 kh-on felüli birtokosok szerepelnek. A közép- és kisparasztok birtokviszonyára elsősorban a tagosítási iratokban találunk adatokat. 11 3 A felsorolt adatok körvonalazzák a tanyák területi megoszlását, s bizonyítják, hogy először a nagy- és középbirtokosok földterületén épültek tanyák. A szállás illetve a tanya képződésében fontos szerepe volt a határ bizonyos része helyi energiájának is. Az első szállástanyák a füves területek határán jelentek meg, s amíg a tanyásodás mozgatója a jószágtartás volt, a legelő és szántóterület határán a legintenzívebb a tanyakialakulás. A tanyák közül történő földművelés kimutatható ugyan a tagosítást megelőző időszakból is — ami természetes, hiszen a földművelést és az állattenyésztést nem választhatjuk el egymástól —, de a szállás-tanyák kialakulásának a jószágtenyésztés volt az indító oka. Zeleméren viszont a tagosítás időszakában még nem találunk építménveket: e határrészen nincsen kiterjedt, legeltetésre alkalmas füves-lapos, itt mindig is a szántóföldi művelés kapott teret. Zelrméren, Telekföldön. Uporföldön továbbá a tanvakialaki^ást gátolta, hogy közel esnek a városhoz (rövid idő alatt elérhető a munkahely). A városhoz közeifekvés mellett az utóbbi két határrészen (Telekföld. Ugar) jelentős gátló ténvező volt a határhasználati rendszer is. A tagosítás előtti időszakban már meglévő tanyákat es?y típusba sorolhatiuk: kivétel nélkül határbeli üzemhelvek voltak. A gazda bent élt n városban, gazdaságának irányítóköznontjában, a telken, a határbeli szállástanyán nedig a cselédek tartózkodtak, akik a pazda jószágára s vagyonára ügveltek. A határban lévő kunvhók és a nyaralók csunán ideiglenes telektartozékok voltak. Tlven rendeltetésűek a ..tanvaoótló" földműveskarámok is, amelyet a szántóföldiükre menő gazdák vittek magukkal a szekéren, s hailék hiánvában védelme alatt húzódtak meg éiszakánként, a nagy munkák ideién (ni. aratásV amikor a közlekedés sok időt vett volna el. A Daruztok ezeket a karámokat az 1890-es évekig általánosan használták, csupán a tagosítás után tünedeztek el a határból. 1" A tagosítás döntő fordulatot jelentett a tanvásodásban. A gazdák erry tagban kanták meg szétdarabolódott földiüket. érvénvét veszítette a közös határhasználat lehetségessé vált a szabadgazdálkodás. A földjével szabadon rendelkező Darasztember felépíthette a tanyasi épületeket ott is. ahol eddig nem volt lehetősége. Mivel a különböző gazdasági-társadalmi helvz^tű emberek rendezkedtek be a határbeli földjükön, a tanyáknak is több típusa alakult ki. 6. Böszörménvben a hajdúk letelepítése után megindult a városfeilődés. A hajdúk 1666-ban szakadtak el Szabolcs vármegyétől, s megalakítot194
