Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere

Nóvák László HAJDÚBÖSZÖRMÉNY TELEK- ÉS TELEPÜLÉSRENDSZERE Kutatási eredmények, feladatok Egy település alaprajzi elrendeződését alapvetően befolyásolja a táj domborzata, valamint bizonyos táji objektumok (pl. patak, tó stb.) megléte. E természeti tényezőkből, valamint a talaj adottságokból következik az a termelésbeli sajátosság, amely mint egy táj jellegzetes mezőgazdálkodása, lényegesen rányomja bélyegét a település egészére, s az egyes telkekre, azok építményeire. így tehát a telek a gazdálkodás és a természet által meghatározott lényeges településmorfológiai egység. A település — az emberi lakóhelyek, gazdasági központok sajátos övezete

1 — kisebb szerkezeti egységekre bontható: ezeknek az egységeknek egyik legfontosabb eleme a lakóház, másik az azt körülvevő udvar, amelyen a különböző gazdasági építmények foglalnak helyet. Itt állnak az istállók, ólak, színek stb., a rakományokat (szalma, szár, széna) is itt helyezik el. E két elem együttesen alkotja a belső telket, portát, amely tehát gazdasági funkcióval, illetve gazdasági és lakásfunkcióval (lakóhely és gazdasági irányítóközpont is egyben) rendelkezik. Eszerint a porta, a telek a település leglényegesebb funkcionális összetevője. A telek fogalma a mai szóhasználatban valakinek a tulajdonában lévő beépített vagy mezőgazdasági műveléssel hasznosított földterületét jelenti.

5 Meg kell különböztetnünk az olyan telket, amely a településben található — ez a beépített belső telek —, valamint a település határában elhelyezkedő mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületet, illetve az azon létesített emberi telepet (tanya). A belső és külső telek szerves kapcsolatban áll egymással: a külső telken történő termelést a belső telekről irányítják, ahol a termelt javakat és a jószágot tartják, valamint a lakóház áll. Számos kutató foglalkozott a telek kialakulásával,

3 okleveles adatok alapján megállapították a telekszervezet létrejöttének okait, fejlődésének tendenciáját.

4 E típusos telekszervezettől lényegesen eltér a hajdúvárosi telekszervezet, amely részletes feltárása e dolgozat célkitűzése. A kutatás tárgyát Hajdúböszörmény városa képezte. E település — jellegzetességénél fogva — abban a szerencsés helyzetben van, hogy számos kutató foglalkozott történetével, néprajzával. Ezek közül csupán azokat emeljük ki, melyek szorosan a telekrendszer vizsgálatához kapcsolhatók. E tekintetben alapvető Györffy István tanulmánya, amelyben vázolta e hajdúváros telekszervezeti sajátosságát, az ún. kétbeltelkűséget, amely fogalom éppen e vizsgálódás során került a néprajzi irodalomba. A kétbeltelkűség azt jelenti, hogy a belső telek lakó és gazdasági funkciója megosztódott, azaz a lakóháztól — amely mellett csupán kisebb gazdasági építmények (disznóól, tyúkól) maradtak — különvált a gazdasági udvar: a település szélén, a városmagot övező kertségben, az ólaskertek övezetében épültek fel a nagyobb jószág10* 179