Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Fintha István: Madárcönológiai vizsgálatok a Hortobágyon. A Meggyes-erdő

A ragadozók legnagyobbrészt a kisemlősöket vadásszák, de kiegészítésül (leginkább a téli hónapokban) néhány énekesmadarat — verebeket, sármányokat stb. — is elfognak. A zsákmányállatok sorában az erdőben és a környéken ugyancsak bőven található rágcsálófélék a leggyakoribbak. Ezek zömét is — a legmagasabb %-értékben — a mezőgazdaság hírhedt kártevői teszik. Számszerű megoszlásukról jól tudósít a bagolyköpetek vizsgálata. Az 197l-es év különböző időszakaiban a beszállófák és fészkek alatt gyűjtött mintegy 500 db fülesbagolyköpet analízisének eredményét alább mutatom be. A meghatározásban nyújtott szíves segítségért itt mondok köszönetet Schmidt Egonnak. (Madártani Intézet, Budapest.) 1. Sorex minutus L 10 db 1,10% 2. Crocidura leucodon (Hermann) 9 db 0,99% 3. Talpa europaea L 1 db 0,11% 4. Cricetus cricetus (L.) 1 db 0,11% 5. Arvicola terrestris (L.) 1 db 0,11% 6. Pitymys subterraneus (De Selys-Longchamps) 4 db 0,44% 7. MICROTUS ARVALIS (PALL.) 683 db 74,97% 8. Micromys minutus (Pali.) 5 db 0,55% 9. Apodemus agrarius (Pali.) 3 db 0,33% 10. APODEMUS SYLVATICUS (L.) 99 db 10,86% 11. MUS MUSCULUS L 91 db 9,99% 12. Passer montanus (L.) 1 db 0,11% 13. Emberiza schoeniclus L 1 db 0,11% 14. Passeriformes indet 2 db 0,22% ÖSSZESEN: 911 db 100,00% IV. A vizsgálatok során megállapított tények tehát a következőkben mutatják be a Meggyes-erdő jelentőségét. 1. Összegyűjti a környező fátlan síkság fészkelőit. Madársűrűségének magas értékére magyarázattal szolgál, hogy a társas fajok népes kolóniái is itt alakulnak ki. 2. A közeli szántóföldek kártevőinek féken tartásában számottevő szerepet játszó madarak megtelepedésére és költésére is nagyon kedvező a pusztai erdőfolt jelenléte. A kis kiterjedésű fás biotópban észlelt nagy fészekszám ugyanis nem jelenti azt, hogy valamennyi itt költő faj az erdőből él. Túlnyomó részük a szomszédos kultúrterületekről szarzi táplálékát. 3. Szigetszerű jellege miatt egyes aszpektusokban számos kóborlónak, vonulónak, téli vendégnek ad átmeneti tartózkodása idejére megfelelő pihenőés élelemszerző helyet. 4. Biztosítja végül az eredeti feltételeiket elvesztett, természetvédelmi értéket képviselő speciesek utolsó szaporodási lehetőségeit. így átmenti a már nagyon megfogyott, pusztulófélben levő fajokat, melyek megélhetését viszont a közeli művelt területek, halastavak stb. táplálékbősége még jól megalapozza. Mindezekért kívánatos több figyelmet szentelni e fás vegetációfoltok madárvilágának tüzetesebb vizsgálatára, az avifauna összetételének kutatásán túlmenően nagyobb tekintettel a mennyiségi viszonyok alakulására. 2 Hajdúsági Múzeum Évkönyve 17