Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Gunda Béla: Ösi gyűjtögető tevékenység a mocsárvilágban

Gunda Béla ÖSI GYŰJTÖGETŐ TEVÉKENYSÉG A MOCSÁRVILÁGBAN Alföldünket a múlt század végéig nagy kiterjedésű tavak, mocsarak, lápok borították. A mocsaras területek falvai kevés gabonát termesztettek. A lakosság jórészt halászatból, állattartásból élt. így volt ez a Bodrogközben, a Rétközben, a Nagy- és Kis-Sárrét falvaiban. Karád (Bodrogköz) lakosságáról tudjuk, hogy 1867-ig (a lecsapolások megindulásáig) halászott, csikót, nadályt fogott, s mindezekkel kereskedett. így téve lehetővé megélhetését. Később a szarvasmarha-tenyésztés volt a falu főfoglalkozása. A lecsapolásokkal a mocsarak, lápok terjedelme gyorsan csökkent, de maradványaik — különösen a folyók mentén — mai napig is megtalálhatók. A mocsarakat, lápokat rengeteg vízimadár lepte el, de bőven volt daru, túzok és más madár is. Bertrandon da la Brocquiere francia utazó 1433-ban azt írja, hogy Szegeden tele van a piac darvakkal és túzokokkal, de a madarakat tisztátalanul készítik el.

1 Az angol Brown E. 1669—1670ben tett magyarországi utazása során a folyók gazdag madárvilágát említi.

2 A parasztság különböző hurkokkal, csapdákkal nemcsak fogta a madarakat, hanem április—május hónapban nagy mennyiségben gyűjtötte a vízimadarak tojását. Bél Mátyás a XVIII. sz. elején említi, hogy töménytelen mennyiségű vadmadártojást szállítottak Budára a negyvennapos böjt idején.

3 Az egykori tojásgyűjtés nem volt ismeretlen Arany János előtt sem. A bujdosó Toldi Miklósról írja, hogy Fölkereste fészkét a réti madárnak, Szárcsa, vadrucának, bíbicnek, sirálynak, Házukat feltörte és kifosztogatta, Tarka tojásikkal éhét elaltatta. Tekintsük át ennek az ősi gyűjtögetésnek — kisebb tájak szerint — a néprajzi emlékeit. Bereg megyében a múlt század végén a Szernye mocsár peremi falvakban a szegény ember halból élt. Ezenkívül nagy mennyiségben szedték a vadkacsa tojását. Nagypéntek volt a kacsatojás szedésének az ideje. Egy-egy férfi, nő 100—150 tojást is hazahozott tarisznyájában a mocsárból. A tojást megsütötték rántottának. A felesleges tojást elvitték Munkácsra a piacra és ott eladták. Az árán lisztet vásárolt a szegény asszony. Böjt idején a beregi hegyekből lejártak az ukránok Dercen faluba vadkacsatojást vásárolni.

4 A beregi Lónyán asszonyok, gyermekek, de még a felnőtt férfiak is csónakon mentek tojást szedni. A vadkacsatojást kedvelték. Figyelték, hogy honnan repül fel a madár és felkutatták a tojását.

5 169