Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Dankó Imre: Változásvizsgálat a néprajzban
bői kiindulva — a munkaviszonyokon, a jövedelmi és fogyasztási viszonyokon át, a falusi ifjúság és a mezőgazdasági szakemberek helyzetének vizsgálata mellett, a falusi kulturális, politikai viszonyokig komplex módon átfogják a falu átalakulásának szinte minden oldalát. A probléma vizsgálatának ezen komplex módja nemcsak a mai faluról alkotott képet teszi teljesebbé, hanem követendő mindazok számára, akik konkrét szociológiai kutatásokat végeznek". 8 5 összegezve az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy az életmódbeli változások általánosabbak, mint gondolnánk, mint ahogy közvéleményünk véli. A gazdasági-társadalmi alapban végbemenő változások hatására keletkező felépítményi változások létrejöttének szükségszerűsége igen széles körűvé teszi a változásvizsgálatokat. Nem szűkíti le csupán a szocialista gazdasági-társadalmi átalakulás adta életmódbeli, kulturális változások vizsgálatára. A történelmiség szem előtt tartásának kötelezettségével minden korban meg kell találnunk azokat a gazdasági-társadalmi változásokat, amelyek eszközváltozásokat, funkcióváltozásokat, életmódbeli átalakulásokat hoztak létre. A gazdasági-társadalmi alap vizsgálata arra kötelezi a kutatót, hogy a viszonyulások minél több oldalát tárja föl, az összefüggések minél gazdagabb hálózatát ismerje meg. Egyediségében, földrajzi, biológiai és társadalmi környezetéből kiragadva egyetlen jelenség sem ismerhető meg; tehát nem is vizsgálandó. így általánosítva a változásvizsgálatok problematikáját, elmondhatjuk, hogy a népéletben mindenkor végbemenő átalakulás megismerésének, feltárásának egyetlen lehetséges módja a néprajzi változásvizsgálat. A szocialista gazdasági és társadalmi rend kialakulása nyomán keletkezett népéletbeli változás óriási volta indokolja azt, hogy a változásvizsgálatokat az új élet kutatásával azonosítsák. Alátámasztotta ezt a vélekedést az a módszertani hiba is, hogy az új, kialakuló életet és kultúrát, illetőleg azok eredményeit mind tudományos, mind irodalmi területen sokszor és eléggé sablonosan a régi életformával való összevetéssel próbáltuk érzékeltetni. Űj életünk, fejlődő társadalmunk, átalakuló kultúránk néprajzi kutatása az elmondottak alapján természetszerűleg változásvizsgálati jellegű. Ilyen formában próbáljuk mi is a következőkben ismertetni a délbihari síkság parasztsága életének átalakulását.* Kutatásunk kiterjedt a népélet minden területére, de nem egyforma intenzitással. Általános képből indulunk ki és figyelmünket főleg a település, építkezés és lakásbelső változásaira fordítjuk. Tanulmányunkban igyekszünk felhasználni egyrészt az eddigi ide vonatkozó kutatások, másrészt az ezzel a kérdéssel kapcsolatos viták és útmutatások tanulságait. Különösen értékesek számunkra Vajkai Aurél és Gunda Béla módszertani útmutatásai. 8 0 Vajkai az élet oldaláról hatolt be a házba, a ház funkcióiból bontotta ki a ház, az építkezés lényeges mozzanatait, sajátságait. A társadalom felől közelítette meg tárgyát s ezzel eleve rámutatott arra, hogy önmagában a ház, az építkezés nem vizsgálható. A házzal összefüggő valamennyi területet kutatnunk kell, hogy a ház a maga teljességében érthető legyen. Fel kell derítenünk valamennyi relációját, hogy mint önálló jelen* Közleményünk a szerző kandidátusi disszertációjának (Életmódbeli változások a délbihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében. Különös tekintettel a településre, építkezésre és lakásbelsőre. 1966.) bevezető fejezete. 11 Hajdúsági Múzeum Évkönyve 161
