Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Dankó Imre: Változásvizsgálat a néprajzban

A monográfia az alcíme szerint „kísérlet az orosz kolhoz-falu néprajzi tanulmányozására". A szerkesztő bevezetőjében elmondta, hogy a jelen tanulmányok szerzői három év leforgása alatt nyáron is, télen is kiutaztak Virjatyinóba és ott hónapokat töltöttek. A személyes megfigyelések mellett rendszeresen kikérdezték a lakosságot a jelenségek felől, de felhasználták a statisztikai jelentéseket, a közgyűlési jegyzőkönyveket, a kolhoz évi beszámolóit is. Kutatási gyűléseket rendeztek, ahol közösen beszélték meg a felmerülő problémákat, határozták el, hogy mit fényképeznek le, mit rögzítenek magnetofonon, mit filmeznek. A kutatás célja nem csupán az volt, hogy a jelen állapotot ábrázolják, hanem szükségesnek látták, hogy megvilágítsák a falu fejlődésének menetét, hogy Virjatyino lakosságának életében a társadalmi jelenségek tükröződnek. A jelennek a múlttal való egyszerű szembeállítása nem biztosította volna a kitűzött célok elérését. Egyedül a következetes historizmus tette lehetővé, hogy megállapítsák a jelenségek keletkezését, a végbement változások okozati összefüggéseit, hogy megvilágítsák az élet szocialista átépítésének lényegét és érthetővé tegyék azokat az okokat, amelyek meggyorsítják, vagy éppen ellenkezőleg; késleltetik a fejlődés menetét. Ez az elv elvezette a kutatókat a levéltárakba is, ahol sok adatot találtak munkájukhoz. A levéltárakból kiemelt okiratok másolatait a néprajzosok megmutatták a falu öregeinek, megbeszélték velük, mintegy életre keltették a betűket. Amikor a monográfia elkészült, azt is megvitatták a faluban a lakossággal/'

3 A virjatyinói monográfiából csak részletek jelentek meg magyarul. Olyan szemelvények, amelyek a mi kutatásaink szempontjából lényegesek. Áttanulmányozva őket, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy kutatásainkban mi is ezt a módszert alkalmazzuk s felismerjük, hogy kutatásaink során mi is ugyanazt az utat tettük meg. A virjatyinói monográfiát jelentős állomásnak, követendő mintaképnek tartjuk. A Szovjetunióban folyó kutatások, a sorra megjelenő feldolgozások, az ismertetett vita. de nem utolsósorban a saját szocialista fejlődésük arra ösztönözték a népi demokráciák néprajzosait is, hogy az új élet problémáival foglalkozzanak." A népi demokráciákban folytatott kutató- és feldolgozó munkák igazolták a szovjetunióbeli vita helyességét. Itt is, ezekben a kutatásokban is hasonló nehézségek merültek fel és hibák keletkeztek. A népi demokráciákban folyó változásvizsgálati, új életmódkutató munkálatok közül ki kell emelnünk magas rendű eszmeisége, jól bevált módszerei miatt a Jan Mjartan által vezetett zakarovcei kutató kollektívát. Munkájukat egy tíz fejezetből álló kiadványban közre is adták.

4

5 A feldolgozásban jól érvényesültek egyrészt a szakszerűség, másrészt a monográfikus igény szempontjai. A gazdasági-társadalmi életben végbement átalakulást a bányászfalu lakossága életmódjának jelentős változása követte. Jellemzően, a kötetben külön fejezet foglalkozik a bányamunka szervezetével és technikájával. A magyar néprajztudomány már régebben is foglalkozott a jelenségek változásának vizsgálatával. A felszabadulás előtti változásvizsgálati kutatásokat az elvi tisztázatlanság jellemezte, ami azonban nem zárta ki, hogy esetenként helyes eredményeket felmutató, jó feldolgozások születhettek. Ezeket az eredményeket a következetes historizmus biztosította Boros Margit esetében is, amikor bár nagyon szűkszavúan, a falusi ruházat változásairól írt.

4

6 Méltán nyilatkozott rövidke dolgozatáról elismerőleg Gunda 157