Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Dankó Imre: Változásvizsgálat a néprajzban

Dankó Imre VÁLTOZÁSVIZSGÁLAT A NÉPRAJZBAN A változásvizsgálat új keletű fogalom. Részletekbe menő fogalmi tisztázásra eddig még alig tettek kísérletet. Kutatóink többé-kevésbé megelégedtek puszta nyelvi értelmezésével és a fogalmat közértettnek véve, számtalan formában és módon végeztek és végeznek néprajzi változásvizsgálati kutatásokat. Egységes szóhasználat sem alakult ki ; egyesek változásról, mások átalakulásról, ismét második pedig — bár igen elvétve — módosulásról vagy csak fejlődésről beszélnek. Az életmódban, kultúrában végbemenő átalakulások, módosulások vizsgálatát viszont egységesen egyetlen szóval, a „változásvizsgálat"-tal jelölik. A változásvizsgálat igénye legerősebben a néprajz területén jelentkezett, jóllehet a társadalomtudományok minden ágában, sőt a természettudományokban is végezhető változásvizsgálati kutatás. S talán jobb is, ha a változás, a változásvizsgálat fogalmának tisztázásakor nem a társadalmi, hanem a természettudományokból indulunk ki. A természettudományok területén, mindenki számára érthetően, számos változást vizsgálnak, sőt idéznek elő kísérleti célokból is. Mondjuk a kémiában, például azáltal is, hogy a vízhez nátriumot adnak és ezzel változást idéznek elő. A nátriummal vegyült víz sem nem nátrium, sem nem víz többé. Hanem egy vegyület, amiben megtalálható a víz is és a nátrium is bizonyos tulajdonságaival, de minőségileg másként, változott formában és új funkcióval. Talán ebből a kémiai példából is kiviláglik, hogy a változás létrejöttéhez bizonyos mennyiségi felhalmozódás, az anyagi tényezők megfelelő mozgása vagy mozgatása szükséges. Ugyanígy van ez a társadalom területén is. A különböző anyagi, gazdasági tényezők mennyiségi felhalmozódása minőségi változást idéz elő. A gazdasági alap fejlődése, megváltozása magával hozza a felépítmény és a különböző vele kapcsolatos tényezők fejlődését, változását is. Például a sok-sok feudális ellentmondás, kizsákmányolás, visszaélés idők folyamán annyira felgyülemlett, hogy sorra robbantak ki a különböző parasztfelkelések. Ezek azonban, minthogy nem a társadalmi törvényszerűségek megszabta irányban és módon fejtették ki tevékenységüket, azaz mozogtak, nem is tudtak minőségi változást előidézni. A polgári forradalmak társadalmilag jól mozgó sorának kellett jönni, hogy a feudális viszonyok megdöntésével társadalmilag új, tehát változás jöjjön létre. Ehhez azonban az anyagi, gazdasági termelési tényezők alapvető változására volt szükség. De élhetünk aprólékosabb példával is, méghozzá a néprajztudomány területéről. Köztudomású, hogy a tüzelőanyag megváltozása magával hozta a tűzhelyek átalakulását, ami viszont az edények formájában, anyagában eredményezett változást.

1 Igen helyesen állapította meg Gunda Béla, hogy a műveltségi javak állandóan változnak, legyenek azok akár használati eszközök, szokások, intézmények vagy művészi alkotások.

5 10 Hajdúsági Múzeum Évkönyve 145