Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Kövér Sándor: Böszörményi régi házak, régi emberek

neházy Dávid utca. Míg 1782-ben még csak a mai Luther utca 28. és a Petneházy utca 13. szám alatti házak voltak meg, 1842-ben a Luther utca 30. szám alatti ház is. A Luther utca 28. szám alatti épület már csak részben van meg, itt volt a tulajdonképpeni serfőzőház: egy 30 m hosszú alápincézett épület, melyet kétfelé osztottak, a nagyobbik rész a Luther u. 28. számú telekhez, a kisebb a Luther utca 30. számú telekhez tartozott. A Luther u. 28. számú telek tulajdonosa azonban a ráeső részt lebontatta és a lebontott épület helyett két új házat építtetett, illetve építtet. 1971 tavaszán már csak a 12. képen látható rész volt meg, de azóta azt is lebontották. Most már csak a Luther u. 30. számhoz tartozó épületrész áll (13. kép), melyet istállónak használnak. A Petneházy utca 13. szám alatti régi épület (14. kép) volt a sercsapszék, illetve vendéglő. A Luther u. 30. sz. a. telekhez tartozik az 1782-ben még hiányzó, 1842-ben már álló saroképület (15. kép), melyet lakóháznak használtak. A serfőzde telkét eladta a város 1850 után és a több mint 1000 négyszögöles telek ma három gazdáé. A tulajdonképpeni serfőzőház, mely a Luther utcán állott a 28—30. szám alatt, végig alá volt pincézve. A fekvő pinceajtón át a 2 m mély téglaboltozatos 5x5 m-es pincehelyiségbe lehet jutni, amely 2 m széles lolyosóban folytatódik. A fehérre meszelt, ma cseréppel fedett hosszú épületet mostani tulajdonosai részben lakás, részben istálló céljaira használták, illetve használják. A Luther u. 30. szám alatti sarokház tégla alapú, vályog falú sárga ház, bár a legfiatalabb a három ház közül, bizony magán viseli a régiség jeleit: vakolata, kéménye omladozik. Boltíves nyitott verandájából boltíves pitvar-konyhába jutunk, ahonnan két sima mennyezetes szoba nyílik. Bádogtetejét lécek rögzítik a gerendához. Az épület 12 m hosszú. A Petneházy Dávid u. 13. sz. a. sárgára festett épület (3. kép) frontja északra néz. A magasan nedves, 15 m hosszú ház teljesen át van alakítva belsőleg: és kívül is karban van tartva, de így is elárulja, hogy már több mint 200 éves a ház, hiába van benne parkettes szoba, új bútor, új ablakok, beton padlójú konyha és kívül az udvaron betonjárda a ház tövében. A három tulajdonos mindegyike tudja, hogy házuk valamikor a városi serfőzdéhez tartozott. A serfőzés, úgy látszik, nem volt rossz üzlet, különben nem vállalkozott volna a város a fenntartására. H. Fekete Péter azon kesereg, hogy a Serfőző utca, vagy Serfőző köz elnevezést mért kellett megszüntetni és eltörölni az emlékét az egykori városi serfőzdének. A régi épületek részben még állnak, legalább a mellékelt fényképek őrizzenek meg valamit belőlük, mert már nagyon elavultak. 5. A németudvar. (Kálvin tér 19.) Az 1910-ben készült várostérképen a mai Kálvin tér 19. számú telken három épület látható: a bejáratnál a mai lelkészi iroda, a kert hátsó részében a lelkészi lak, a Kálvin téri kerítés mellett egy kisebb, ma már eltűnt épület. Ezt a telket a múlt században németudvarnak, a lelkészi lakot pedig katonatiszti laknak hívták. Az 1782-es térkép szerint akkor ezen a helyen kert volt, de épület nem. Kaszárnya azonban már akkor is volt éspedig a mai szociális 'otthon helyén a Dorogi út végén. (A Dorogi utat régen Kaszárnya köznek hívták az ott lévő kaszárnyáról.) Az 1796-os összeírás 305-ös hely138