Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Veliky János: A hajdúvárosok politikai vezetőrétegének szerkezetváltozása és a virilizmus kölcsönviszonya a polgári forradalom után

réteg további gazdasági jelentőségét mutatja, hogy míg a jelzett időszakban számuk 49-ről 42-re csökken, fizetett adójuk viszonyszáma a csoporton belül a legmagasabb marad, és 60% körül ingadozik. A fentiekből megállapítható, hogy a hajdú városok legstabilabb helyzetű, leggazdagabb adózói a birtokosok, illetve a közülük kikerülő, jórészt ügyvédpolitikusok csoportja volt. A legállandóbb és legnépesebb első csoport tagjai közül Oláh Jakab nánási ügyvéd útja jellegzetes: mindvégig első helyen áll kétszeresen számított adójával, amely 1872-ben 631,71 frt, 1873-ban 544,12, 1874-ben 549,21, 1875-ben 640,73 frt volt. Farkas István dorogi ügyvéd, a kerület egyik legrégibb tisztviselője, 1848 előtt, a forradalom idején, majd 1860ban is kerületi táblabíró volt. 1872—1873-ban 395,95 és 376,— frt-tal 3., 1874-ben pedig 409,30 frt alapján 2. helyen áll a legtöbb adót fizetője névsorában. Sillye Gábor böszörményi ügyvéd, kerületi főkapitány emelkedő ívű hivatali pályája során 1872-ben 17. helyen áll 538,85 frt fizetett adó alapján, 1873-ban a 9. helyre jut fel, 1874-ben 3., 1875-ben pedig 2. 403,80 illetve 383,90 frt-tal. Ha a kerületi virilis csoport után a városi virilisek fizetett adójának összetételét vizsgáljuk, ismét a földbirtoklás, a földvagyon túlsúlyára bukkanunk. Hajdúböszörmény virilis élcsoportjának összes adója 1872-ben 3205,00 frt volt, amely 69%-át (2214,60 frt) földadó alkotta. 1873-ban az első 50 adófizető 8316,07 forintnyi adójának 65%-át (vagyis 5433,38 frt) képezte a földadó összege. Lényegében véve az 1874-es évben sem változott a földadó súlya, jelentősége, hiszen a 7391,58 forintnyi teljes összeg 62%-át képezte. A helyi várospolitikát néhány család irányította. Amint a kerületi törvényhatósági bizottságban, úgy a városi képviselő testületekben is a földbirtokos rétegnek illetve a hozzákapcsolódó szakképzett, ügyvéd-politikus rétegnek volt döntő szava. A birtokos csoport a legtöbb adót fizetők sorrendileg első, legstabilabb részét képezte. Vagyonuk összetétele azonban változó : 4. táblázat A hajdúböszörményi legtöbb adót fizetők élcsoportjának adónemek szerint számított sorrendje 1872-ben össz. adó földadó személyi és jövedelemadó alapján számított sorrend és az adó összege (frt) 1. 538,85 5. 277,10 2. 112,— 3. 30,55 Sillye Gábor 2. 468,15 1. 407,37 4. 31,98 7. 20,— id. Somossy Mihály 3. 407,03 2. 371,65 9. 10,— 8. 13,38 Varga Antal 4. 390,24 4. 298,72 5. 31,60 1. 35,52 Gaál Mihály 6. 339,48 6. 219,36 10. 6,— 4. 30,44 Lengyel Imre 5. 365,32 3. 335,79 11. 1,50 6. 22,83 Ránky Béla 7. 244,59 7. 190,46 7. 22,— 2. 32,13 Pápay Imre 8. 242,30 — 1. 195,59 5. 29,61 Ledigh Sámuel 9. 223,94 8. 190,06 8. 18,— 9. 12,68 id. Győrössy János 10. 202,60 9. 110,39 3. 85,70 — Weszprémy Gáspár 3422,50 2400,90 514,27 227,14 124