Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Veliky János: A hajdúvárosok politikai vezetőrétegének szerkezetváltozása és a virilizmus kölcsönviszonya a polgári forradalom után
Az első viril is jegyzékek összeállítása vontatottan haladt. A kerület igazoló választmánya több alkalommal kritizálta a böszörményi és a debreceni kir. pénzügyi igazgatóságot, mivel a hivatal által elkészített adókimutatás nem részletezte az egyes adónemeket, a jövedelem összetételét, és néha előfordult, hogy a 23. § alapján számított kétszeres adót már az első, nyers kimutatáson bejegyezték, amely tévedésekhez vezetett. Az igazoló választmányok sem végeztek mindig hibátlan munkát. Előfordult olyan eset is 1873-ban, hogy az év augusztus 15-én még nem zárult le az igazolási eljárás, így a bizottság névsorának összeállítása jócskán megkésett. A kerületi központi igazoló választmány az új, feltörekvő polgári elemeket megpróbálta kiszorítani a helyi politikai életből. Erre mutat a hajdúböszörményi Czincz Ignác esete, akit a választó jogosultságától azon az alapon fosztottak meg, hogy állandó és biztos jövedelmét „munkája és szorgalma után eredőnek elismeri — a törvény szavai pedig világosan fekvőség vagy tőkéből eredő állandó és biztos jövedelmet követelnek . . ." A virilis jegyzékek összeállításakor az is kiderült, hogy többen nem kívánnak élni a törvényadta jogaikkal. Gróf Dégenfeld Imre nyírbaktai nagybirtokos nem is válaszolt az igazoló választmány felkérő levelére, neve ezért csupán egyszer szerepel — 1872 — a legtöbb adót fizetők névjegyzékén, Uray Mór birtokos többszöri felszólítás után azzal mentegetőzött, hogy nem kapta meg az értesítést, Barbaries János birtokos pedig kijelentette, hogy jogával itt nem kíván élni. Az 1871. december 30-án tartott tisztújítás során a kerület tisztviselői kara a korábbiakhoz képest lényegesen nem változott: alkapitány Weszprémy Gáspár, főjegyző Kálmán György, aljegyző Uzonyi Imre, tiszti ügyész Farkas Lajos, árvaszéki ülnök Kiss Dániel, pénztárnok U Szabó Mihály, számvevő ifj. Somossy Mihály, mérnök Balthazár János, orvos Varga Geiza, állatorvos Pauler Ferenc. 1 7 A kerületi vezetők a leggazdagabb birtokos családokból léptek a kerület élére. Ha összevetjük az újonnan megválasztott politikai vezetőréteget a kerület legnagyobb adófizetőit tartalmazó 1872-es virilis jegyzékkel, szoros megfelelést állapíthatunk meg; számos kerületi vezető szerepel a legtöbb adót fizetők listáján: Farkas Lajos dorogi ügyvéd, tiszti ügyész 21. helyen van 161,70 frt fizetett adóval, Kiss Dániel árvaszéki ülnök, szoboszlói ügyvéd, számvevő 10. 468,15 frt adó alapján. A Hajdú Kerület állandó választmányának tagjai pedig csaknem megegyeznek a legtöbb adót fizetőkkel: Oláh Jakab nánási ügyvéd, a kerület első virilise 631,71 frt adójával, Csohány Ferenc nánási ügyvéd 27. 242,69 frt, Fényes László hadházi lakos 59. 188,45 frt adó alapján. A virilisek csoportjában csakúgy, mint a kerületi, városi tisztikarban a legfontosabb politikai csoport az ügyvédeké. A 63 virilis bizottsági tag által fizetett adó 36%-át ügyvédek fizették. Előnyük a sorrendben a 23. § alapján még egyértelműbb, mégis elsősorban virilis jogon jutottak be a törvényhatósági bizottságba, amelynek elsősorban az az oka, hogy a politikailag számba jöhető ügyvédek főként ősi hajdú-földbirtokos családok intergenerációs mobilitáson átesett tagjaiból valók. A politikusi, ügyvédi pálya így jelentős földvagyonnal megalapozva ívelt a kerületi, városi közigazgatási apparátusig. 122
