Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

M. Nepper Ibolya: Hajdúböszörmény határának régészeti lelőhelyei

M. Nepper Ibolya HAJDÚBÖSZÖRMÉNY HATÁRÁNAK RÉGÉSZETI LELŐHELYEI* Hajdúböszörmény az Alföld északkeleti peremén, a Nyírség déli szélén terül el, hatalmas, 58 000 kat. hold határával. Nagykiterjedésű művelésre alkalmas terület mellett még máig is számottevő a hozzá tartozó erdőterület, a művelésre alkalmatlan, vizenyős rétek, nádasok. A debrecen-tiszalöki vasútvonaltól nyugatra elterülő részen számtalan kisebb-nagyobb ér fut le a Hortobágy folyóba a Brassó és Hollós érbe, vagy egyszerűen eltűnik a tocsogókban. Ezek a víz járta területek, mivel könnyűvé tették az élelemszerzést, a közlekedést, s az ellenség elől jó menedéket nyújtottak, az őskor legrégibb szakasza óta emberek által lakott telephelyek.

1 Vizsgált területünk a Kárpát-medence szárazföldi kereskedelmi útjainak egyik fő átvonulási sávjában helyezkedik el. A kőben gazdag északi, északkeleti, a fémben gazdag, sóban bővelkedő erdélyi részeket megközelítő kereskedelmi utak jobbára itt vonultak keresztül az őskortól a népvándorlás korán át a késő középkorral bezárólag. így érthető, hogy a terület történelmi és társadalmi fejlődésére meghatározó jellegű a különböző kulturális elemek találkozása, sajátos helyi elemekkel való keveredése. A kereskedelmi utak mentén beszivárgó hatások, a sajátos földrajzi hely régészeti képének megrajzolását kulcsfontosságúvá teszi, hiszen ez döntően befolyásolhatja az egész Tiszántúl mint földrajzi egység, régészeti kutatásának szempontjait. így szükségessé válik a határ régészeti lelőhelykataszterének összeállítása, melyet adattári adatok", leletmentések

5, s az utóbbi időben végzett terepbejárások

4 tettek lehetővé. A területről alkotott, illetve kialakítható kép korántsem teljes. A további évek kutatásai, új ásatások, leletmentések, terepbejá* Előadás a Hajdúsági Múzeum 1971. február 12-én tartott tudományos ülésszakán. 1 Vonaldíszes kultúrát lásd a 28. sz. régészeti lelőhelynél - festett neolitikum (Herpálycsőszhalmi csoport) vö. 27. sz. lelőhely anyagával. 2 Adattári adatok a Déri Múzeum és a Hajdúsági Múzeum Adattára Régészeti Gyűjteményéből, továbbiakban DMA és HMA Rég. Gyűjt. 3 Dolgozatunkban a következő kisszámú leletmentésre (nem leletmentő ásatás !) támaszkodhattunk: Mérei Kádár Ervin Hajdúböszörmény Téglagyári leletmentése 1954. március 29. 140/1954. DMsz. - H. Fekete Péter Zelemér Vasútépítés leletmentése 1951. november 6. 512/1951. DMsz. 4 A Téglagyár közvetlen környékén 1956 őszén K. Éry Kinga végzett terepbejárást; a területet nagyobb kiterjedésben bejárta M. Nepper Ibolya és Sz. Máthé Márta 1970 október-novemberében. 9