Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Módy György: Adatok a bajomi vár tartozékainak történetéhez
Domokos Péter szabados Bende Ferenc disznópásztor Domokos Gergely szegény Dakokó Gáspár béres Ilyés Péter helyes Nagy Pál béres Csekő Pál helyes Földesi Gáspár darabont Kos Ferenc várhoz való szabados Vajda Gáspár darabont Lencse Márton szolga E falunak vitte el a tatár lovát, 25 darabot Vágtanak le két embert. E falut Szolnokban Kurkut vajda birja Adnak neki: kétszáznegyven forintot és hat tehenet, melynek hárma borjas, egy vég posztót karafiát, tiz sing istametot, tiz sing karafiát, egy zsák szilvát, körtvélyt is ugyanannyit, negyven pint vajat, egy dézsa túrót. Kaszálásért tizenöt forintot, azon kivül minden heti szolgálatot. Serjéni Mihálynak adnak esztendőre: tiz forintot, egy vágó tehenet Szent György, Szent Mihály adója esztendőre egy-egy forint egész helytől A bajoniak is Szent György adójában tartoznak 2 forinttal Rétszentmiklós 10 részben Fóris Máté biró, félhelyes Borissza Mátyás félhelyes Elős Imre helyes Szabó János félhelyes Török Miklós félhelyes Mézes Márton félhelyes Török Imre félhelyes Elős Antal helyes Leska Pál félhelyes Ezeknek a tatár vitte el huszonhat lovukat. Ezes aga birja Szolnokban a falut: Adnak esztendőre neki mindenestől száztizennyolc forintot, két vágó tehenet, egy borjas tehenet, husz pint vajat, egy dézsa túrót, egy ekést, kaszást négyet, ezen kivül minden szolgálatot egész esztendőn által minden helyes. Serjéni Mihálynak esztendőre adnak öt forintot, egy tehenet, két kaszást. E falubeli adót Szent György, Szent Mihály adóját meg adta két ember, három hátra vagyon restall. 2 forinttal. Rétszentmiklóson lakó Leska Pál bor árával tartozik 1 forint 60 dénárral. Karulyos Bálint helyes Biró István helyes Nagy János félhelyes Balog György molnár Sólyom László szegény Nagyrábé épen Prőspoki Benedek helyes Verös Gergely szegény Sólyom Pál helyes Oláh András helyes, biró Makkos Ferenc szolga 10 Az 1552-ben Kis Szentmiklósnak írt középkori falu Bakonszegtől nyugatra feküdt, a XVII. század elején már puszta. Lásd : Jakó i. m. 353. 53
