Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

Módy György: Adatok a bajomi vár tartozékainak történetéhez

vezetője volt. A várat az utóbbi fia, Ferenc újjáépíttette és megerősítette.

4 A mohácsi vész után Bajom Szabolcs vármegyéhez került, a nádudvari járásba. Az uradalom és a vár birtokosai a Bajomiak. A vár tartozékai között - nagy részben a XV. század második felének birtokszerzései eredményeként - már ott találjuk Szerepet, Derecskét, Szovátot, Bagost, Fancsikát, Bánkot, Tamásit, Sámsont, Vámospércset, Nádudvart, Püspökladányt, Egyeket, Ohatot, Csegét és Tetétlent is egész vagy részbirtokként. A Körös és Maros közének török kézre jutásával elindult Bihar megye közvetlen hódoltatása. Az 1554-1564 közötti évtizedben a bajomi váruradalom legtöbb faluja kényszerült a hódoltsági adó vállalására.

5 Szabolcs megye eddig elsőnek ismert dézsmajegyzéke 1556-ból tartalmazza azokat az adatokat, melyekből Bajom akkori gazdálkodására és bizonyos tekintetben népességére is megbízható adatokat lehet levonni. A beszedett dézsma mennyiségéből következtetve a falu évi dézsma alá eső búzatermése 119Í köböl volt és 8 köböl árpa. A dézsmált bárányok számából igen jelentős juhászatra lehet következtetni. A tizedfizetők számából a falu népességének 250-270 körüli lélekszámát feltételezhetjük.

6 A Bajoni család férfiágon 1566-ban kihalt, az utolsó Bajoni Szigetváron esett el Zrínyi Miklós oldalán. Miksa császár ugyan 1572-ben fiúsította özvegy Pászthói Jánosné Bajoni Zsófiát s részére új adománylevelet adott ki a család birtokaira, de ennek érvénye nem lehetett, hiszen a császárhű família birtokait János Zsigmond már korábban elfoglalta. A tényleges birtokos pedig az 1590es években Hanhansen Honorius, aki a vár tartozékait is részben a kezében tartotta. Legalábbis annyiban, hogy a töröknek hódolt falvakban is beszedette az adót a maga számára.

7 A bajomi vár katonai jelentősége eközben állandóan nőtt, a XVI. század végére az egyik legfontosabb bihari várrá emelkedett. A vár 1594. évi összeírása, illetve a várhoz tartozó falvak kilenced jegyzéke rendkívül értékes adatokat nyújt a vár falvainak gazdaság- és településtörténetéhez. A következőkben a 19 falu összeírását adjuk. Feltüntetjük az összes jobbágyneveket, a falu szolgáltatásait és azokat a nagyon értékes bejegyzéseket, melyekből a töröknek is adózó, de az életet és vagyont pusztító török martalócok portyázásainak mégis kiszolgáltatott falvak élete elibénk tárul.

8 * * * 4 Szűcs Sándor i. m. 2. 5 Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692). Településtörténeti Tanulmányok 1. 262. és Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541-1711. (Budapest, 1918) 73, 74. 6 Balogh István: Szabolcs megye dézsmajegyzéke 1556-ból. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve I. 1958. (Budapest, 1960) 147-167. 7 Szűcs Sándor i. m. 2-3. és Lukinich i. m. 148. 8 „Inventarium omnium bonorum arcis Bayon et Nona colonum ad arcem Bayoniensem 1594". - OL Urb. et Conscrip. Fase. 106. No 3. 1594. - A szöveget kizárólag helyesírási szempontból írtuk át. - Az egyes falvaknál az „intégra", „épen", „egészben" jelzi, hogy nincs más birtokos, a „portio", „részben" a településen levő részbirtokot jelöli. Az egész telken ülő jobbágy: „helyes", a fél telken ülő: „félhelyes", a szegény, miser, zsellér ugyanazt jelöli. 50