Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Mesterházy Károly: Izmaeliták, böszörmények, volgai bolgárok
mit sem változtat. Amennyiben a bolgárok mint pogányok jöttek Magyarországra, akkor itt is volt módjuk áttérni a muzulmán vallásra. így alakulhatott ki puszta 'népnévből' még a X. században településük neve. Az eddigiekben azt próbáltuk bizonyítani, hogy az a régészeti emlékanyag, amely Hajdú- és Berekböszörmény területéről származik, párhuzamai alapján a volgai bolgárok magyarsághoz csatlakozott részeinek anyaga, legalábbis részben. A továbbiakban néhány lokális jellegzetességre mutatunk rá, melyek elképzelésünket erősítik. Történeti adatok. A Váradi Regestrum az 1215, 1219 és 1222 évnél említi a nyíri izmaelitákat (Ismaelite de Nyr). 6 8 Árpád-kori törvényeinkből tudjuk, hogy az izmaeliták foglalkozása kereskedelem, pénzváltás, különböző pénzügyletek lebonyolítása, pénzverés stb. volt. 6 9 Ez lehetővé tette számukra, hogy nagyobb pénzösszegek felett rendelkezzenek. A tatárjáráskor a tulajdonosok országszerte elrejtették felhalmozott értékeiket, ékszereket és pénzt. Az ekkor elrejtett friesachi éremleleteknek a Hajdúság területén való összpontosulására Gedai I. mutatott rá, s e numizmatikai jelenséget a böszörményeknek a gazdasági életben betöltött fontos szerepének tulajdonította.' 0 Nem véletlen az sem, hogy az egyik legkorábbi vásáros hely említése is erről a vidékről való : a garamszentbenedeki alapítólevél említi Szoboszlóvásárát, a mai Hajdúszoboszlót. 7 1 Helynévi adatok. Hajdúböszörmény határának nyugati felében Brassó-ér, Brassó-víz és Brassó-telek helyneveket találunk. Brassó neve török nyelvből magyarázható. 7- Hasonlóképpen török nyelvből magyarázta Németh Gy. Debrecen és Balmaz nevét. 7 3 Bolgár letelepülők emlékét őrzi a Püspökladány és Nádudvar közötti Bolyár helynév. 7 4 A kutyatisztelet nyomai. Debrecen határában, a várostól DK-re levő elpusztult Fancsika falu szélén rituális kutyatemetkezések kerültek elő. Nagyobb, 6-7 1 űrtartalmú cserépedényekben kutyakoponyákat temettek el. Az edényeket szájukkal felfelé minden más kísérő jelenség nélkül 60-70 cm mélyre ásták le. Az egyes temetkezések között vörösre égett, hamus foltok, tüzelőhelyek nyomai látszottak. Az edények a XII. századra keltezhetők. 7 0 68 Regestrum Varadiense. Ed. Karácsonyi J. és Borovszky S. Bp. 1903. 229., 276. 1. 69 Györííy Gy., Tanulmányok 51-54. 70 Gedai I., Numizmatikai adatok a dukátus kérdéséhez. FA 20 (1969) 99-101. 71 Györííy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1966. 443. 72 H. Fekete Péter: Hajdúböszörmény helyneveinek adattára. (Bp. 1959) A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 102. 47-49.; Rásonyi N. L., A Brassó név eredete. MNy 25 (1929) 17-27. 73 Németh Gy., A honfoglaló magyarság kialakulása, 279., Ua., Reise um zwei kiptschakische Ortsnamen in Ungarn. Ural-Altaische Jahrbücher 33 (1961) 124-127.; Kiss L., M. Nyelvőr 94 (1970) 339. 74 Bátky Zs., Föld és ember 1. (1921). 139.; Pais D., Scriptores Rerum Hungaricarum I. 114.; Györííy Gy., Tanulmányok 61. Az azonosítást nem fogadja el Kniezsa I., Magyarország népei a XI. században. Szent István Emlékkönyv II. (Bp. 1938) 439. 75 Mesterházy K., Arch. Ért. 97 (1970) 316. 45
