Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

Mesterházy Károly: Izmaeliták, böszörmények, volgai bolgárok

Mesterházy Károly IZMAELITÁK, BÖSZÖRMÉNYEK, VOLGAI BOLGÁROK Árpád-kori törvényeinkben gyakran olvashatunk az izmaelitákról. A szó első előfordulása I. László I. törvényének 9. cikkelyében található.

1 A böszörmény szó először 1275-ben fordul elő,

2 a volgai bolgárok első említése Anonymusnál olvasható.

3 Mi kapcsolja össze e három nevet? Ha röviden áttekintjük e három népnévre vonatkozó irodalmat, világosan kirajzolódnak a megsejtett és beigazolódott elképzelések, a három látszólag különböző név szoros kapcsolatai. Két külön-külön fontos kapcsolat bizonyítását figyelhetjük meg a korábbi irodalomban: a bolgár-izmaelita és az izmaelita-böszörmény azonosságot. Ezekből magukból is következnék a bolgár-böszörmény azonosság, de a kérdés nem egészen ilyen egyszerű, mert a század eleje óta egy harmadik fontos azonosítás is felmerült, az izmaelita-böszörmény-káliz azonosítás lehetősége. Először kísérjük figyelemmel az izmaelita-bolgár kapcsolatot. Az izmaelita-volgai bolgár azonosságra utaló adat Anonymusnál tűnik fel: „de terra Bular venerunt quidam nobilissimi domini cum magna multitudine Hismaelitarum". Billa és testvére Bäks, és az arról a tájékról jövő Hetény Taksony fejedelem uralkodása idején jöttek Magyarországra. Billa és Bäks Pest várában telepedtek meg.

4 Az izmaelita szó, amely az arab népek összefoglaló latin elnevezése volt, később minden mohamedánra átment. A szó eredete a Genezisben szereplő Ismaelre, és nem a 9. századi, Ismael imámról elnevezett siita szektára megy viszsza, mint Karácsonyi vélte. Az arabokat mohamedán vallásuk miatt nevezték izmaelitának, és ugyanezen okból lett a magyarországi mohamedánok nevévé is.

5 Az izmaeliták vagy szaracénok (1233: sarracenos sive ismaelitas;

6 AposAranyán neve 1190-ben villa Hyzmaelitárum, 1207-ben villa saracenorum né1 Závodszky L., A Szent István, Szent László, és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. (Függelék: A törvények szövege.) (Bp. 1904.) 159., 189-190. 2 Fejér G., Codex Diplomaticus V/2 305. 3 Scriptores Rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Ed. E. Szentpétery. (Bp. 1937.) I. 114.; A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Sajtó alá rendezte Györffy Gy., (Bp. 1958.) 138. 4 Scriptores rerum Hungaricum I. 114-115. 5 Kossányi B., A XI-XII. századi ,,ismaelita" és ,,saracenus" elnevezésekről. Károlyi Árpád Emlékkönyv (Bp. 1933.) 308-316., Karácsonyi ]., Kik voltak s mikor jöttek hazánkba a böszörmények vagy izmaeliták? Értekezések a történeti tud. köréből. XXII. 7. szám. (Bp. 1913.) 483-498. 6 Jerney /., A magyarországi izmaelitákról mint volgai bolgárok és magyar nyelvű népfelekezetről. Tudománytár. Új folyam, Értekezések 15 (1844) 105.; Karácsonyi ]., i. m. 491. 37