Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Halikova, J. A.: Volgai Bulgária és a X. századi Magyarország népessége etnikai rokonságának kérdéséhez
mondani a tárgyak összetételéről és elhelyezéséről. Az ékszerek közül igen gyakoriak a függők. A férfiaknál és gyerekeknél általában egyszerű ezüst- vagy bronzkarikák voltak divatban, melyeknek a két vége nem ért teljesen össze, a nőkre inkább a szaltovói típusú függők a jellemzők, melyek öntve voltak, vagy üveggyöngyök voltak rájuk fűzve. Felszínre kerültek aztán köves gyűrűk, karperecek, gazdagon díszített lemezes övek, övre akasztható bőrtarsolyok, melyek lemezeihez hasonlókat Magyarországon is találtak. Az övekkel kapcsolatban meg kell említeni egy érdekes részletet. Néhány esetben, amikor a tankejevkai temetőben épen maradtak az övveretek, megfigyelték, hogy a végükkel vagy bemélyedésükkel felfelé voltak fordítva (6. rajz), vagyis az öv valószínűleg fordított („tükrös") helyzetben volt a sírban, amelyet a régi magyaroknál is megfigyeltek. 4 2 A tankejevkai és Tyetyusi-i temetőkben jellemző női ékszerek voltak a rombusz vagy ovális alakú kis bronz- vagy ezüstrátétek, melyekhez hasonlókat elég gyakran találnak a régi magyar sírokban, s amelyek általában a halottak nyakán és mellén voltak (feltételezhetően ezekkel volt kivarrva a ruha nyaka). 43 A bolgár sírokban - ha sikerült ezeknek a rátéteknek a helyét megállapítani -, általában a koponyán voltak, tehát bizonyára a fejéket díszítették. A női és gyermeksírokban, ugyanúgy, mint Magyarországon, rendkívül sok üveg-, kő-, kerámia stb. gyöngyöt találtak. Tankejevkában a női sírok 64, a gyermeksírok kb. 40° /o-ában voltak ilyenek. A legtöbb sírban a gyöngyök fel voltak fűzve és a halott nyakába voltak téve. Néhány esetben a halott nő mellének két oldalán két csoportban helyezkedtek el. Annak idején bizonyára a hajfonatba voltak fűzve, ami jellemző a régi magyarokra is. 4 4 A sírokban ugyanilyen elhelyezésben voltak bronz- és ezüstfüggők is, amelyek ugyancsak bele voltak fűzve a hajba. A női sírokban munkaeszköz nem nagyon volt, főleg kések és orsógombok. A férfisírokban viszont sokkal gyakoribbak voltak a munkaeszközök, fegyverek, lószerszám. Leginkább késeket találtak, amelyek szinte elengedhetetlen kellékei voltak a férfisíroknak, aztán tűzszerszámot - tűzköveket, taplótartókat, amelyek a halott mellett kb. a derék magasságában voltak elhelyezve inkább bal-, mint jobboldalon. A férfisírok több mint felében (Tankejevkában kb. 60%-ában) nyílhegyeket találtak, de az egyes sírokban számuk nem volt nagy (1-5 darab). A bolgárok a régi magyarokhoz hasonlóan nemigen tettek a halott mellé nyíllal teli tegezt. Ha találtak is egyes példányokat a sírokban, ezeknek inkább mágikus, rituális szerepük volt. A sírokban voltak tegez- és íjmaradványok. Tankejevkában igen sok baltát is találtak, az épen maradt férfisírok kb. harmadánál. Ezek általában hosszú harci szekercék voltak, melyekhez hasonlókat a régi magyar emlékek között is találtak. Valamivel ritkábban, mint a régi magyaroknál, találtak a kora bolgár sírokban szablyát is. Bolsie-Tarhániban 2, Tankejevkában ugyancsak 2 esetben. Meg kell viszont jegyezni, hogy Tankejevkában a szablyák mindkét esetben a halott lábától jobbra feküdtek, vagyis „tükrösen" voltak elhelyezve, amit László Gy. a régi magyar temetőkben is megfigyelt. 4 0 „ 42 László Gy. HMNÉ, 468-469. 43 Ilyen ruhaveretek kerültek például elő az orosházi temető 2. sírjában. Ld. : Dienes I. A honfoglaló magyarok. 147, 7. ábra. 44 Csallány D. AA 22 (1970) 280, abb. 16; A magyar régészet regénye, (Bp. 1970) 195 45 László Gy. HMNÉ, 468-469. 29
