Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Ujváry Zoltán: A Miatyánk, a Hiszekegy és a tízparancsolat travesztiái a néphagyományban
iratos szöveg közti - bár csekély - eltérések is azt mutatják, hogy nem a nyomtatott szövegről másolta a kéziratos könyv írója. Feltehető, hogy már a szabadságharc periódusában, vagy közvetlenül azután bekerültek a néphagyományba, a népi kéziratos könyvekbe, elsősorban a vőfélykönyvekbe. Valószínűleg egy ilyen vőfélykönyvi variánst vett át Bernáth K. József 1874-ben a saját vőfélykönyvébe. Külön említem meg A független szocialisták Miatyánkját. Az agrárszocialista mozgalom folklórjában bizonyos politikai gondolatok, elvek kifejezésére a Miatyánk keretét is felhasználták. A Várkonyi-féle agrárszocialista mozgalom hagyományaiból (1897) maradt fenn a következő Miatyánk: Miatyánk, ki legyen az elnök személyében, Szenteltessék meg személyed a nép iránt táplált odaadás és becsület által, Szocializmus, jöjjön el a te országod, úgy hozzánk, mint az egész világon, Nép, legyen meg a te akaratod, hogy az adóterhek kevesbedése által kenyérkeresetünk és megélhetésünk megkönnyebbítve legyen : Óh, nép szabadítsd meg magad az emberi jogok közös elnyomóitól. De ne bocsásd meg nekik vétkeiket, a zsarnokoknak, mert méltán érdemlik meg büntetésüket, melyet magukra vontak a jog és egyenlőség elnyomása által. Pénz, ne vigy közülünk senkit a kísértésbe, mert általad sokan eladják elveiket és a nép elnyomói mellé rabszolgákká szegődnek. A tudományok világa világosítsa meg a mi elménket ezen szent ügy keresztülvitelére. Ámen. 2 7 Az önirónia hangja figyelhető meg az 1951-53-as évek idején a termelőszövetkezeti gondokkal, problémákkal kapcsolatban. Azokban az években Balmazújvároson és Nádudvaron ismeretes volt az ún. Téesz Miatyánk, amelyből egy részletet idézünk: Miatyánk, ki vagy a mennyekben, Mi itt vagyunk a téeszben. A fiatalok az irodában. Az öregek a határban. 2 8 A bemutatott példák jól illusztrálják, hogy a műfaj tág lehetőséget nyújtott egyrészt komoly gondolatok, másrészt humoros témák kifejezésére. A Miatyánk-travesztiák kétségkívül besorolhatók a folklór tág területébe. 2 9 A népi variánsok kialakulásának útja megvonható s világosan kitűnik az irodalmi hatás, a felsőbb kultúrkörből való alászállás. A Miatyánk-travesztiák nem csak önállóan, hanem mintegy betétként különböző szokásban is előfordultak. így pl. temetési paródiákban, farsangi játékokban, betlehemes játékban stb. Ez arra mutat, hogy a műfaj a néphagyományban mélyebb gyökeret eresztett s a kutatást tovább kell szélesíteni általában a keresztény vallási elemek, imák, énekek, biblikus történetek stb. parodizálásnak a népi kultúra egészében való vizsgálatára. 27 A parasztdaltól a munkásdalig (Szerk. : Katona Imre-Maróthy János-Szatmári Antal). Budapest, 1968. 271. 28 Balázs Lajos szíves közlése. Nádudvar, 1972. 29 A külföldi párhuzamok bemutatásától a jelenlegi közlemény terjedelmi kötöttsége miatt el kell tekintenünk. L. pl. Jul paa Bornholm, XV. 1947.; Sudeten-deutschen Zeitschrift für Volkskunde, XI. 1938.; Schweizeirisches Archiv für Volkskunde, XX. 181'
