Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

84 borosüveg és pohár, a díszítés is szőlőlevél és szőlőfürt (103. kép). A harmadik vitrinben a fúvott üvegstílust tovább folytató XIX. századi kis üveghutákban készült, ún. parasztüvegeket láthatjuk. Jellegzetes hutatechnikával készült a szenteltvíz-tartó és a kosár, amelyeknek díszítményeit a fúvás során különböző fogókkal alakították ki. Valószínűleg szinte valamennyi hutában készültek kettős falú, tükrös tárgyak, mint a kiállított poharak, feszület. Nagyobb egységet a regéci edények képeznek. Jellemző a gyár termékeire, hogy bár művészi kivitel szerint díszedénynek tekinthető sok darabja, mégsem sorolható ide, mert megmaradtak használati edénynek, mivel készítésüknél mindig a funkció, a hasznosság elve dominált, ehhez viszonyítva a díszítés másodlagos. Kitűnik ez a kiállított néhány edényen is, hiszen azonnal szembetűnő a formák, színek gazdagsága. A különleges darabok tiszta, fúvott stílusjegyeket tükröznek. Az ún. habosüvegek szinte speciálisan regécinek nevezhető technikával készültek (104. kép). Készítésük többrétegű, pl. tejüveg-alapon színtelen üvegbe ágyazták be a sötétbordó üvegfonalakat. Jellegzetes az edények alakja is, a kissé nyújtott gömbtest, hosszú nyakkal, rajta két - sokszor kék színű - gyűrűvel, amely a fogást tette biztossá. Különleges darab a palack alakú kék színű borosüveg. Hasonló fonalas, „habos" díszítésűek a tejfeles pohár, illetve bögre. •Ugyancsak üvegfonalas, de ráforrasztott díszítésű a valószínűleg szintén zempléni kulacs, amely azonban már arra példa, hogy ha a díszítés nem logikusan követi a formai felépítést, sokszor szervetlenné válik. Hasonlóan zempléniek a jellegzetes „rücskös" kancsók, amelyeknél a díszítést az edény külső falán koncentrikus körökben elhelyezkedő üvegcsücskök alkotják,