Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

75 Iparművészeti Kiállításon a herendi gyár váratlan megjelenésével és a kiállított termékek színvonalával lelkes hangú sikert aratott, és megszerezte Kossuth támogatását. Bár 1843-ban tűzvész pusztított a gyárban, amely óriási károkat okozott, nagy kitartással és szervezőkészséggel sikerült Fischer Mórnak átvészelni ezt a nehéz korszakot, sőt a termékek színvonala a nagyhírű európai gyárak hatására forma- és díszítőmódban egyre gazdagabbá vált. Egymás után jelentek meg termékein Meissen, Sevres, Bécs, Capo di Monte hatásai. Mivel az ilyen stílusú darabok kiválóan sikerültek, az arisztokrácia hiányos készleteinek pótlásával hozzá fordult, így hamarosan Európa-szerte ismertté vált a herendi gyár. Fischer Mór természetesen nem állt meg a pontos másolásnál, hanem továbblépett, és az átvett formákra, díszítőelemekre támaszkodva alakította ki sajátos stílusát, amelyben ezek a hatások egymással összeolvadva egyéni ízt kaptak. A Déri-gyűjtemény herendi anyaga az 1850-60as évekből származik, abból a korszakból, amelyet méltán tartanak a gyár fénykorának. Az európai gyárak közül Meissen gyakorolta a legnagyobb hatást Herendre. Az első herendi tárlóban a madaras reggelizőkészletet a meisseni eredetű Rothschild-minták tarka tollú kismadara díszíti (87. kép). A tengelice faágon áll, egyik lábát maga alá húzza. A madárral szemben színes lepkéket láthatunk, mellettük elszórtan naturalisztikusan festett különböző kis bogarak jelennek meg. A csészék két típusúak, az egyik félgömb alakú, kosárfonatos szegéllyel, a másik lefelé szűkülő kétrészes, kuglerfüles, amelyek mind meisseni formai örökségek. A készlethez tartozik egy kis kanna, mély tálacska és kosárfonatos szegélyű desszertes tányérok, amelyeken szembeforduló madarakat találunk, hasonlóan lepkékkel és apró bogarakkal körülvéve.