Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

71 A MAGYAR FINOMKERÁMIA, FAJANSZ, KŐEDÉNY, PORCELÁN A kerámiateremben elsőként a habán fazekasok termékei kerülnek bemutatásra. A habánok a XVI. század második felében NyugatEurópából, anabaptista vallásuk üldözése miatt jöttek Magyarországra. A protestáns magyar főurak, erdélyi fejedelmek birtokaikon telepítették le őket. A kor legkiválóbb fazekasai voltak. Fehér, sárga vagy kék ónmázas edényeiken különböző növényi mintás, később madaras, figurális vagy mesterségjelvényes díszítményeket találunk. Az első tárlóban levő XVIII. századi darabok között a legkorábbi az 1709-es évszámú jellegzetes mesterségjegyes tál, amelynek viszonylag kevés díszítése - babérkoszorúban bognárszerszámok-igen dekoratív hatású (78. kép). A habánok által alkalmazott színek - kék, zöld, sárga, fekete - legélénkebben a viszonylag nagymértékű korsón élnek. A mesterségjegyes és különleges, gerezdéit oldalú fehér mázas edények mellett a kék mázas edényeket egy 1736-os évszámmal ellátott tál képviseli (79. kép). A következő tárlóban levők a mesterségjegyes edények széles körű elterjedését bizonyítják, egyúttal nagy formai változatosságot is tükröznek. A harmadik csoportban kék, sárga, fehér mázú edényeken a virágminták szegfűk, tulipánok, margaréták mutatják ugyanazon díszítőelemeket nagyfokú művészi variálással. A negyedik tárlóban a sakktábla minta mellett madaras, szarvasos, életfás díszítmények tűnnek fel. Az ötödik tárlóban a szenteket ábrázoló bokályok, az őszirózsás és épületekkel díszített edények már jórészt a XIX. században készültek, egyre erősebben mutatják a bekövetkező elnépiesedést. A következő tárlóban fajanszedények láthatók. Az ónmázas cserép ún. fajansz- vagy majolikakészítés Európában a XV-XVI. században terjedt el. A Kárpát-medencében az első fajanszüzemet 1743-ban Holicson Lotharingiai Ferenc alapította. A készítmények stílusára Strasbourg, Rouen ro-