Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

NÉPI KERÁMIA 62 64. lusnak egyik kiemelkedőbb mestere Kosik István, 1831-ben készítette a korsóját, amely formailag és díszítéstechnikailag tökéletes alkotás. Díszítése egy hullámzó indára fűzött, színes karéjos virágokból és levelekből álló virágkoszorú. A debreceni fazekasok közül egyedül ez a mester alkalmazott körzővel szerkesztett karéjos virágokat (64. kép). Másik kiállított készítménye egy üvegalakot utánzó 1832-es évszámú bütykös, amelyen a cserépből kinövő virágtő tetején ugyancsak madarat látunk. Ebbe az alcsoportba tartozik a négy lábacskán álló kétfiókos dísztárgy, amelynek előképei valószínűleg a XVIII. századi barokk stílusú fajansz tabernákulum alakú asztaldíszek lehettek. Ugyanennek a mesternek a munkája a három lábon álló kétfogójú virágos díszlábas is. A következő vitrinben elhelyezett Lengváry Lajos által 1847-ben készített „fazekas ifjúság" céhkancsója, a virágosmázas, írókás stílus egyetlen céhedénye. A kancsón a kiöntőrész alatt szív alakú keretben olvasható a karcolt felirat, mellette két oldalt dús virágminták között nagy farkú, hátranéző, csőrében levelet tartó madár áll. Ebben a stílusban ez az utolsó évszámos darab. Az 1840-es évekből több írókázással díszített tál és tányér maradt ránk. A tányérok mind virágdíszítésűek, tulipánok, gránátalmák alkotják a virágcsokrokat. Legigényesebb az 1844-es évszámú madaras tál, amelyen a karéjos levelek és virágok között álló madár mellett új motívum jelenik meg: a bogyós ág, amely a mezőcsáti edényekkel mutat rokonságot. Ezen díszítőelem és madár motívum alapján a tálat az egyik legnagyobb mester, Török Ferenc alkotásának tartjuk (65. kép). Ebben a stílusban egy domborműves díszítésű kulacsot láthatunk, amelynek levelekkel, szőlőfürtökkel övezett lapján két alak áll egymással szemben: egy kalászt tartó nő és kivont kardú huszár. A következő stílust a zöldmázas, domborműves edények képezik. Ez a stílus díszedényeken or-