Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

56 lásnál létrejövő lyukat domborműves kis kerek lap zárja le. A domborműves díszítés mellett gyakran találunk vésett díszítést is a kupákon, amely többnyire virágokból, rózsából, tulipánból, gránátalmából áll (50. kép). Sok esetben felirat díszíti az oldalukat, amely gyakran tartalmaz évszámokat, neveket, így nagyon fontos történeti vonatkozásokat őriz. A szenteltvíz-tartók, amelyek a XVIII-XIX. században voltak népszerűek, domborműves díszítéssel készültek. A falon levő tálak, tányérok XVIII. századiak. Jellegzetes szarvas-, virágábrázolásuk a reneszánsz stílus továbbélését bizonyítja a céhedények díszítményeiben. A legkiemelkedőbb darab az 1747-es csizmadia céhtál, amelynek egész felületét virág és futó állat díszítmény borítja (51. kép). A nagyméretű kupák közül a Derecske város kannája figyelemreméltó, amelyet 1719-ben Pozsonyban készítettek megrendelésre. Jellegzetes céhkanna a három angyalfejes lábon álló, felfelé szűkülő testű edény, fedelén címerábrázolással. A második vitrinben használati edények kerültek kiállításra. Ezek jórészt XVIII-XIX. századi edények, a rokokó és klasszicizmus sajátosságait tükrözik. Jellegzetesek a csavart bordázassál díszített rokokó kannák (52. kép), a hasonlóan csavart díszű fűszertartók. Ezeket az edényeket külön díszítéssel nem látták el. A gyertyatartók között találunk rokokó motívumokat őrzőt, míg nagyobb részük már a klasszicizmus nyugodtságát mutatja. Díszítésük csupán a széleket övező keskeny kidomborodó pontsorral díszített sáv. Különösen a XIX. század elején készült cukortartó tűnik ki finomságával ebből a csoportból. Ez a klasszicizmus összes sajátosságát tükrözi. A tojásdad alakú edénytest sima felületeinek szépségét domborműves rozetta, lombfüzér, szalagcsokor, vékony kecses lábak emelik ki (53. kép). Bár az 1828-as csavaros, hatszögű vésett virágdíszű palack a reneszánsz stílus jegyében készült,