Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

44 amely a hárítógyűrűt tölti ki. A kosaras markolatok utolsó típusa, a harang alakú forma figyelhető meg a következő tőrkardon. Ennél az egyenes hárítóvas alatt helyezték el az áttörésekkel díszített markolatkosarat, mellette megmaradt a markolatgombhoz kapcsolódó markolatkengyel. A fejlődés során a penge is változáson ment keresztül. Mivel szúrásra használták, ezért egyre keskenyebb, három-, négyszög alakú, gyakran díszített. A vésett, maratott díszítés jól megfigyelhető a kiállított darabokon (39. kép). A hárítókosaras kardok között a nyugat-európai zsoldoskatonák rövid, egyélű kardja, a schiavona képvisel egy újabb típust. A XVI. században Magyarországon az egyenes kétélű kardok mellett megjelent a keleti eredetű szablya, amely egyélű, pengéje enyhén hajló. A keleti minták hamarosan átalakultak, és jellegzetes, Európa-szerte ismert fegyverré váltak a magyar könnyűlovasság, a huszárság kezében. A kiállított első négy szablya a XVI. század végének, XVII. század elejének szablyaformáját mutatja. A markolat még a perzsa mintájú törött markolat, a keresztvas egyenes, hosszú vékony tüskék ágaznak ki belőle. A markolatvédő szerepét a keresztvasat a markolat végével összekötő lánc tölti be. A lánc azonban csak átmeneti forma, hamarosan átveszi helyét a merev markolatkengyel, amelyet a XVIII. században gyöngysorral díszítettek. Ezeknél a szablyáknál már a markolatkupak helyét a ferde vágású sasfej forma veszi át. A markolat erősítését szolgálta a kupaktól a keresztvasig végigfutó pánt. Természetesen a penge is változott, fokozatosan szélesedett és díszítette vált. Jól mutatja ezt a FRINGIA felirat, a szélesebb pengén félholdon álló Mária alak s felirat. Megváltozott a bőrborítású hüvelyek díszítése is. A XVI-XVII. században még csak keskeny, sárgaréz-pántok díszítik a hüvelyt. Ezek a XVII-XVIII. század