Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

26 vészeiben a lélekábrázolás megjelenését és el­mélyülését jól érzékeltetik (21. kép). Ugyanezt mutatja az álló, ruhás nőalak, amelynek feje ere­detileg nem ehhez a testhez tartozott. Érdekes darab a márványoltár, oldalán ökörfejekkel tar­tott girlandokkal; hellenisztikus jegyeket mutató kis-ázsiai munka (22. kép). A terem közepén kaptak helyet a vázák, ame­lyek közül a legkiemelkedőbb darab egy karcsú, kétfülű loutroforosz. Ezt az edényfajtát az es­küvői szertartásokon a menyasszony fürdeté­sénél használták. A kisméretű, hengeres testű, vékony nyakú lekhütoszokat főképp a halotti kultuszban használták. Ez magyarázza azt, hogy fekete alakos ábrázolásmóddal díszítették ezeket az edényeket még akkor is, amikor más for­mákon már régen áttértek a vörös alakos díszí­tésre. A kiállított darabok szerény igényűek: né­gyes fogat, Héraklész, palmetta díszítéssel. A másik oldalon a fényes fekete mázzal bevont korsók csupán formájukkal is a tökéletesség ér­zését keltik, mellettük egy kis arüballosz, kenőcs­tartó edényke látható. Egy kisméretű, csavart fülű, domborműves díszítéssel ellátott kratér az athéni vázák egy másik stílusát képviseli. Az athéni vázafestészet hanyatlása után a dél-itáliai műhelyekben másolták ezeket az edényeket. A termékek alapján több műhelyt lehet megkülön­böztetni, amelyekben díszesebb és egyszerűbb stílusban készültek edények. A díszes stílus szép példája a korongban végződő fülekkel ellátott nagy oszlopkratér, fehér és sárga színekkel fes­tett istennő-fejekkel (23. kép), míg a háromfülű hüdria sírépületben ülő nő alakjával már igény­telenebb. A harangkratér dionizikus jelenetet mutat ülő szatír felé boroscsészét nyújtó nim­fával. A középen elhelyezett amforán testéről olajat levakaró atléta jelenik meg. A kisméretű, hosszú nyakú kancsó már késői darab, díszítése egyszerű növényornamentika.

Next

/
Thumbnails
Contents