Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

26 vészeiben a lélekábrázolás megjelenését és elmélyülését jól érzékeltetik (21. kép). Ugyanezt mutatja az álló, ruhás nőalak, amelynek feje eredetileg nem ehhez a testhez tartozott. Érdekes darab a márványoltár, oldalán ökörfejekkel tartott girlandokkal; hellenisztikus jegyeket mutató kis-ázsiai munka (22. kép). A terem közepén kaptak helyet a vázák, amelyek közül a legkiemelkedőbb darab egy karcsú, kétfülű loutroforosz. Ezt az edényfajtát az esküvői szertartásokon a menyasszony fürdetésénél használták. A kisméretű, hengeres testű, vékony nyakú lekhütoszokat főképp a halotti kultuszban használták. Ez magyarázza azt, hogy fekete alakos ábrázolásmóddal díszítették ezeket az edényeket még akkor is, amikor más formákon már régen áttértek a vörös alakos díszítésre. A kiállított darabok szerény igényűek: négyes fogat, Héraklész, palmetta díszítéssel. A másik oldalon a fényes fekete mázzal bevont korsók csupán formájukkal is a tökéletesség érzését keltik, mellettük egy kis arüballosz, kenőcstartó edényke látható. Egy kisméretű, csavart fülű, domborműves díszítéssel ellátott kratér az athéni vázák egy másik stílusát képviseli. Az athéni vázafestészet hanyatlása után a dél-itáliai műhelyekben másolták ezeket az edényeket. A termékek alapján több műhelyt lehet megkülönböztetni, amelyekben díszesebb és egyszerűbb stílusban készültek edények. A díszes stílus szép példája a korongban végződő fülekkel ellátott nagy oszlopkratér, fehér és sárga színekkel festett istennő-fejekkel (23. kép), míg a háromfülű hüdria sírépületben ülő nő alakjával már igénytelenebb. A harangkratér dionizikus jelenetet mutat ülő szatír felé boroscsészét nyújtó nimfával. A középen elhelyezett amforán testéről olajat levakaró atléta jelenik meg. A kisméretű, hosszú nyakú kancsó már késői darab, díszítése egyszerű növényornamentika.