Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)
13 DÉRI FRIGYES, A GYŰJTŐ DÉRI FRIGYES GYŰJTEMÉNYE az, ami figyelmét a művelődés, a kultúra, a művészet kérdései felé fordította. Jó anyagi körülmények közé jutva, hogy a bécsi Mariahilferstrasse-i lakását és stájerországi kastélyát ízlésesen rendezze be, kezdett el foglalkozni műtárgyak gyűjtésével. Különben a gazdag emberek eléggé érdektelen életét élte. Szabad idejében vadászott, regényes környezetben levő kastélyában pihent. A műgyűjtést eleinte úri kedvtelésként folytatta. Különösebb tájékozottság nélkül egyremásra vásárolta a műkereskedők, antiquariusok, régiségkereskedők hozzá hordott tárgyait. Érdeklődésébe, gyűjtőmunkájába fordulatot felesége halála hozott. Egyrészt szükségét látta, hogy szakmailag tájékozódjék, ismereteit bővítse; másrészt - ennek megfelelően - tudatos gyűjtésbe kezdett. Azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan, a klasszikus kultúrákat ismertető, didaktikai erővel bíró gyűjteményt hoz létre, ami közgyűjteménnyé formálva nagy hatású eszköz lesz elsősorban az ifjúság képzésében, a felnőttek helyes tájékoztatásában. Gyűjtőtevékenységébe mindjobban bevonta a szakembereket. Művészettörténészek, történészek, muzeológusok tanácsát kérte egy-egy vásárlással kapcsolatban, illetve segítségüket kérte terve megvalósításához. Kapcsolatot teremtett kora haladó művészköreivel, kibontakozásukat segítve gyűjteményét is gyarapította. Gyűjteménye ilyeténképpen gyorsan fejlődött és olyan nagyra nőtt, hogy elhelyezése gondokat okozott. A gyűjtemény állandó finomítása, folyamatos gyarapítása 1919-re akkorára növelte a Déri-gyűjteményt, hogy Déri felajánlhatta a magyar államnak. Felajánlása eredeti, következetesen végigvitt tervének megvalósítása volt. Déri különösen felesége halála után tudatosan azért gyűjtött, hogy gyűjteményét közgyűjteménnyé tegye, hogy segítse vele a magyar művelődésügyet, ahogy, amikor már eldőlt, hogy Debrecenbe kerül, ezt írta: „Remélem, hogy