Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Városunk kapitalista fejlődése – Csicsai Károly

A tablón a Magyar Közlöny — a hivatalos lap — első száma adja köz­re, hogy a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselője az Ideig­lenes Nemzetgyűlés. A közlöny alatt az Ideiglenes Nemzetgyűlés man­dátuma és képviselői igazolványa is látható. Másnap 1944. december 22-én Miklós Béla vezérezredes vezetésével megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány is. 1945. április 11-ig Deb­recen a szabad Magyarország fővárosa volt. 19. tabló. Az ezeréves álom Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletével a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, és a földmíves nép földhöz juttatásáról végre teljesült a földnélküli parasztság régi álma. A földreform végrehajtását Hajdú megyében és Debrecenben ob­jektív tényezők is nehezítették a nagygazdák ellenállása mellett. A me­gye földterületéhez képest kevés volt a felosztható nagybirtok. Az el­kobzott birtokokon belül is jelentős helyet foglalt el a fel nem osztható erdő és legelő. A felosztható föld is nagyon aránytalanul oszlott meg az egyes községek között. Ezeket a nehézségeket megoldani és az ellen­állást megtörni csak nehéz, kemény harc után lehetett. így 1945. május elejére sikerült a földosztást Hajdú-Bihar megyében befejezni. Ered­ményeképpen Hajdú megyében 16 041 család 75 887 kh földet, átlag 4,7 kh-at, Bihar megyében 26 165 család 79 235 kh földet, átlag 3,9 kh-at kapott. Ez Hajdú-Bihar megyében is hatalmas változást jelentett a pa­rasztság életében. Egy birtoklevél és földosztó karó mellett áll Veres Péter — a paraszti sors kiváló írója, az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke — szo­borportréja — Somogyi Árpád alkotása. A földosztó karó ellentéte, a régi nagybirtok határköve már valóban múzeumi tárgy lett. 20. tabló. A szocialista átalakulás kezdetei Az újjáépítés motorja a Magyar Kommunista Párt volt. Majd a Ma­gyar Dolgozók Pártjának irányításával folyt a küzdelem a proletárdik­tatúra megteremtéséért. Az ország új alkotmánya már a dolgozó nép hatalmára épülő népi demokratikus alaptörvény volt. A gazdasági, tár­sadalmi és kulturális téren végrehajtott forradalmi változások Debre­cenben is nagy alkotásokat hoztak létre. 4. vitrin. A fejlődés azonban nem volt egyenletes. A személyi kultusz hibáit kihasználva 1956 őszén ellenforradalmi felkelés tört ki. Az ellenforra­dalmi kísérletet a kommunisták, népünk haladó erői a Szovjetunió in­133

Next

/
Thumbnails
Contents