Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A Déri Múzeum – dr. Dankó Imre

Sajnos, rövid időn belül tragikus események következtek be a debreceni múzeum, a Déri-gyűjtemény életében. A múzeum építkezésére lekötött értékpapírok gyorsan, pár hónap alatt elértéktelenedtek. Déri Frigyes pedig váratlanul, 1924. október 27-én elhunyt. A döbbenetet és a zavart azonban a tenni akarás, a folytatás vágya váltotta fel. A kultuszkormányzat és a város vette kezébe az ügyet. 1925. június 25-én a városi közgyűlés, 1 800 000 Pengőt szavazott meg a múzeum felépítésére és intézkedett a Déri-gyűjtemény átvételéről, Debrecenbe szállításáról. A múzeum építése Györgyi Dénes és Münnich Aladár építészek már korábban meglevő terve alapján, 1926 februárjában indult meg. Az épület Déri Frigyes elképzeléseinek megfelelően kultúrpalota jellegű épület volt. Talán'

jkjcsit ..a szegedi Kultúr^aJ^át mtffi belül a muzems(n^^^^^\k[ß^^^ könyvtárnak és a város reprezentatív élőadóterménekjpíz egységes intézményt mindinkább Déri Múzeumnak kezdték hívni és hivatalosan is azzá lett, amikor 1928 tavaszára elkészülve, homlokzatára is ezt írták ki: Déri Múzeum. Ahogy az épület elkészült, azonnal megkezdődött a beköltözés, a berendezkedés. Zoltai Lajos, Ecsedi István és Sőregi János mellett az ország legkiválóbb múzeumi szakemberei tevékenykedtek a berendezkedés, kiállításrendezés nagy munkájával (Csányi Károly, Viski Károly, Petrovics Elek, Huszár Lajos stb.). A Déri Múzeum 1930. május 25-én, országos ünnepély keretében nyílt meg. Az épület, a berendezés, a múzeumi gyűjtemény nagy elismerést váltott ki, országos feltűnést keltett. A siker, az elismerés és a messzemenő gondoskodás késztette kevéssel később Déri Györgyöt, Déri Frigyes öcscsét, hogy gazdag népművészeti gyűjteményét Debrecennek adja, és ezáltal a debreceni múzeumügyet, a Déri Múzeumot még magasabb szintre emelje, tényleg az ország első vidéki közgyűjteményévé fejlessze. Déri György 1938-ban ajándékozta Debrecennek a Kárpát-medence minden népének népművészeti alkotásaiból álló gyűjteményét. Ez a gyűjtemény is mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben kiváló volt; tudatos gyűjtés révén az illető nép, népcsoport életére, kultúrájára, jellemző mesteri, mondhatni remek darabokat tartalmazott. A város nagy örömmel fogadta a gyűjteményt és minthogy a Déri Múzeum épületében nem volt számára hely, elhelyezéséről nagyvonalúan gondoskodott. A város átadta múzeumi célokra a debreceni múzeum életében már előzően nagy szerepet játszott egykori Gazdasági Akadémia (ma Füvészkert utcai iskola) épületét. Ez azért is jó hely és alkalmas megoldás volt a páratlan gyűjtemény elhelyezésére, mert a Déri Múzeum részére emelt új épület közvetlen közelében, szomszédságában van. A közelségen és a két épület körül kialakított remek közös parkon kívül egy egyszerű, de nagyon szerencsés építészeti megoldás is összekapcsolta a két épületet. A Gazdasági Akadémia épületének, nyugati oldalához klasszicizáló, 7