Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A hagyományos gazdálkodás és életmód – dr. Varga Gyula

Céhemlékek: pecsétnyomó 1795-ből, céhbehívó tábla 1846-ból. Fésűs munkaeszközök. Különböző szarufésűk, kontytűk. Pipás mesterség. A debreceni agyagiparosok jellegzetes alakjai a pipások. Valójában két mesterség társulásával készültek a híres debreceni cseréppipát. Az agyagmunkát, mintázást, égetést, füstölést a fazekasok, pipakészítők végezték el, a kupakot a rezezők készítették, a Csapó, Bercsényi Marx Károly utcai építkezéseknél számtalan pipatöredék került felszínre, ami azt bizonyítja, hogy ezen a városrészen egy időben 10—20 pipás mester és rezező is dolgozott. A mesterség néhány évvel ezelőtt kihalt. Céhbehívó tábla a XIX. század közepéről. Pipa formák, melyekbe a nyers agyagot bele préselték. Pipa díszítő szerszámok (csontból és fából készült apró pecsétnyomók). Pipaégető tégely. Társas pipák (egyszerre hat ember szívhatta). Piparezező remekműve. Különböző debreceni cseréppipák: veres pipák, Makra pipák, fehér pipák, fekete pipák, színes pipák, tányéros pipák. Pipaszurkálók rézből és csontból. Gubás mesterség. A debreceni gubás mesterség a XVIII. század folyamán fejlődött ki. Elődeik a gyapjú- és szőrművesek, a szűrcsapók. Amikor a hosszúszőrű guba vidékünkön is elterjedt, a debreceni szőrművesek Máramaros megyéből hozattak asszonyokat, akiktől a gubaszövés mesterségét megtanulták. A rackajuh szőréből szőtt guba főként a szegényebb embereknek viselete volt. Szőttek sima gubapokrócot, vagy hosszú szőrű, ún. fürtös gubát. Mindkettőből készült fehér, fekete vagy szürke guba. Debrecen főként a „tiszta gyapjúból szőtt" fekete gubájáról volt híres. Számuk 1790-ben 144, 1807-ben 209, 1825-ben 323. A mesterség a XIX. század végétől fokozatosan elsorvadt. Gubaszövő szék, 1856-ból. Fonókerék. Tépőszék (kártoló eszköz). Gyapjúfésűk fából és vasból. Körömpők (kézi kártoló eszközök). Kerékgyártó mesterség. A kerékgyártó vagy szekérgyártó mesterség a földművelés egyik legfontosabb kiegészítő iparága. A gazdaság fa eszközeinek nagy részét, elsősorban a szekeret, fa boronát, kisefákat, hámfákat, targoncákat, szerszámnyeleket a kerékgyártók készítették. Céhük Debrecenben 1589-ben alakult. A mesterek száma 1780-ban 71, 1809-ben 65, 1850-ben 35. 72