Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A hagyományos gazdálkodás és életmód – dr. Varga Gyula

Faeke. A faeke a XIX. század második feléig a parasztgazdaság legfontosabb munkaeszköze volt. A kiállításban látható eke az ún. debreceni típus, mely az Alföld középső részének volt jellegzetes szerszáma. A papucs és a csoroszlya kivételével minden lényeges része, a geredely, a talp, a köldök, a kormány deszka, a szarv fából készült. Fontos tartozéka a talyiga, mely szintén fából készült. Kapás nyereg. Favázát díszesre faragták, bőrözése szíjgyártó munka. Ilyen kapás nyeregből hajtották a debreceni ötös, hetes fogatokat. Jellegzetes készítéshelye Tiszafüred volt, ezért füredi nyereg-ként is ismerik. Tövisborona. Ösi simító eszköz, kökény, galagonya vagy más szúrós vesszőből fonták. A kézzel elszórt gabonát gyakran tövisboronával takarták be. Aratósállók. A kovácsolt vasból készült, fogazott élű aratósallók alakja, formája évszázadok során nem változott. (Lásd az előző vitrinekben kiállított XV., XVII. századi sallókat.) A XIX. században Debrecenben a búzát, árpát, zabot már nem sallóval aratták, hanem kaszával takarták. Az aratósallókat a zsupszalma nyeréséhez szükséges rozs aratására, főként azonban marokszedésre használták. Kaszával való takaráskor ugyanis legtöbben sallóval szedték a markot. Salló helyett nagyon sokan fából készült gamót használtak marokszedésre. Ültetőfa. Egyik legősibb palántoló eszköz. Kötélsodró. Szalma-, szénakötél sodrására használták, amellyel a boglyákat, kazlakat kötötték le. Kapatisztító. A kapás ember övébe akasztva viselte, vele a kapára rátapadt sarat tisztították le. Kapák. A feketeföldi részeken leginkább a szív alakú kapákat használták, a homokon gyakori volt a lapos kapa, a bozótos irtásokon nélkülözhetetlen volt az irtó kapa, melyet egykori funkciójáról veremvágónak is neveznek. Kasza, csapóval. A kasza univerzális vágóeszköz volt. Kisebb csapóval, vagy anélkül fűfélék vágására szolgált. Valamivel nagyobb csapót használtak a takarmánynövények (lencse, borsó, bükköny, lucerna) kaszálására. Az itt látható csapós kasza főként a gabonafélék takarására szolgált. Fa villák. 4—5 ágú változatát is használták. A hosszú nyelű favillával boglyákat, kazlakat raktak. A rövidebb nyelű 3—4 ágú villákkal szénát gyűjtöttek vagy a nyomtatás eszközei voltak. A kétágú változatokkal adogatták a gabona kévéket. Vidékünkön a hasított, hajlított ágú favillákat használták. Szelelő rosta (dörgőmalom). Régi típusú, főként a felsőtiszai tájra jellemző, fekvő szélkelepcével ellátott magtisztító eszköz. A nyomtatás eszközkészlete. Vidékünkön a gabonát a XX. század55