Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A Déri Múzeum – dr. Dankó Imre

nai-házban. Ez, a Hatvan u. 23. számú ház lett a debreceni múzeum otthona, itt rendezkedett be a maga szerény gyűjteményével és felszerelésével. Itt, a Városi Múzeumban bontakozott ki a mostoha körülmények ellenére is Zoltai Lajos nagyszerű gyűjtőtevékenysége, ami hamarosan jelentős várostörténeti gyűjteményt hozott létre. Azonban a debreceni Városi Múzeum Zoltai Lajos minden fáradozása, eredményes gyűjtő- és feldolgozó tevékenysége dacára is — éppen az említett megkésettség miatt — megmaradt volna a szerény, különösebb érdeket nem keltő vidéki múzeumok sorában, ha 1920-ban rá nem mosolyog a szerencse és Déri Frigyes nagyszerű, általános művelődéstörténeti gyűjteménye nem kerül Debrecenbe. A debreceni Városi Múzeumot Déri Frigyes adománya egyszerre kiemelte az egyszerű, kis és egyszínű gyűjteménnyel rendelkező vidéki múzeumok sorából és nemcsak országosan, hanem bizonyos mértékben nemzetközileg is jelentőssé, számontartottá tette. Déri Frigyes gyűjteménye azért volt képes erre, mert mind mennyiségileg, mind minőségileg kiváló, tudatos gyűjtőmunka eredménye volt, amely minden klasszikus kultúrát és tárgykört nem nagyszámú, de jellemző, értékes műtárggyal ismertetett. Az a szerencsés körülmény, hogy Déri Frigyes gyűjteménye egyiptomi, görög, római, kínai, japán, koreai, iráni, mongol, indiai anyagot tartalmaz, mindmáig egyedülállóvá teszi múzeumunkat a magyar múzeumok között. Déri Frigyes gyűjteménye „véletlenül" került Debrecenbe. Dérinek előzőleg semmi kapcsolata sem volt a várossal, múzeumáról meg éppenséggel semmit sem tudott. Déri eredetileg Bajának szánta gyűjteményét, ahol 1916-ban megvásárolta a Ferences-kert nagyobbik hányadát, hogy oda múzeumot építsen. Tervét azonban megváltoztatta, és gyűjteményét Debrecennek adta. Egy cél lebegett előtte: gyűjteményét közgyűjteménnyé tenni az arra legalkalmasabb helyen, hogy a magyar művelődésügyet minél eredményesebben szolgálja. Déri Frigyes 1920. október 18-án járt először Debrecenben. Bizonyos budapesti tárgyalások után a város vezetőit kereste fel s bejelentette gyűjteménye ideajándékozásának tervét. A város vezetői nagy örömmel fogadták az ajánlatot és mindjárt módját is ejtették, hogy a kialakuló új helyzetnek megfelelően Déri jelenlétében, elképzeléseinek megfelelően döntsenek a debreceni múzeumügy fejlődésének kérdéseiben. Elhatározták, hogy a Városi Múzeumot, az 1918-ban létesített Városi Képtárat, valamint a Városi Közművelődési Könyvtárat egyesítik. Az egyesítés szerencsés lépés volt, de csak úgy valósulhatott meg, ha az új intézmény megfelelő helyhez, épülethez jut. Ilyen épület pedig nem volt és a város nem is volt abban a helyzetben, hogy építsen. Déri Frigyes még háromszor járt Debrecenben. Harmadik itt-tartózkodása, 1923. szeptember 1-én és 2-án azért fontos, mert ekkor ígérte meg, hogy 1700 millió korona értékű értékpapírjait egy, a gyűjteményével egyesített egy4